Elsőként lássuk Kovács Attila beszámolóját, aki a Győr-Moson-Sopron megyei Écsről készítette megfigyelését: "Megjött a hír: elég nagy (kb. 400 m átmérőjű) kisbolygó érkezik Földünk közelébe november 8-án. Elhatároztam, megpróbálom megörökíteni ezt az objektumot. Az első nehézség egyből adódott: merre keressem? Leírásokat találtam, de pontos koordinátákat sehol, márpedig azok nélkül nemigen találnék meg egy ilyen kicsi és halvány objektumot. Felvettem a kapcsolatot Csák Balázzsal, aki szívesen segített, és elmondta hogyan tudom a lakhelyemre vonatkozóan kikeresni a megfelelő adatokat. Az adatok birtokában kimentem az ég alá és elkeseredtem. Amerre látszódott volna, sűrű pára borította a horizontot, ráadásul a Hold egyre magasabbra emelkedett szinte megfosztva minden reménytől, hogy sikerüljön elcsípni ezt a kisbolygót. Mivel hajnalban mentem dolgozni, nem próbálkoztam tovább, de elhatároztam, hogy másnap megkeresem.
A kisbolygó nagyon gyorsan mozog, és köszönhetően a földközelségének az égen nagy távolságot tett meg, így viszont 9-én estére a 99%-os Hold közelébe ért. Napközben az időjárás bizakodásra adott okot, csak néhány fátyolfelhő volt az égen. Felállítottam a távcsövet, elvégeztem a beállításokat, de közben a (majdnem) telihold is felkelt, ezüstös fénnyel vonva be a tájat. Nem sok esélyem volt a sikerre, de mivel felállítottam a műszert, nem hagytam annyiba dolgot, és elkezdtem fotózni. Gyors mozgású égitestről lévén szó, kicsit "előbbre" állítottam a távcsövet, úgymond a célpont elé lőttem, úgy kezdtem el a fotózást. A nyers képeken annyira világos volt a háttér, hogy még a fényesebb csillagokat se lehetett meglátni. A képek feldolgozását Photoshop programmal végeztem és az egyik képen megjelent egy halvány csík, ami a kisbolygó nyoma volt. Nagy volt az öröm, sikerült a kitűzött célt elérni, a 2005 YU55 földsúroló kisbolygót lefotóztam. A műszereim, amivel a képet készítettem 200/1000-es Newton rendszerű távcső, Canon EOS 400D fényképezőgép volt. A fénykép 1 perces expozícióval készült ISO 400-on."
Kovács Attila felvételén vonalak jelölik az elmozduló kisbolygót.
A másik sikeres kisbolygóészlelő Sánta Gábor volt, aki a Szegedi Csillagvizsgálóból egy 25 cm-es távcsőbe pillantva a saját szemével is megpillantotta a különleges égitestet: "Tegnap este 18:20 és 18:45 között sikeresen észleltem vizuálisan a kisbolygót. A 25 cm-es műszerrel 80x-os nagyítással már észrevehetővé vált, 133x-sal pedig nagyon szépen látszott. A Hold és a fátyolfelhőzet az észlelés elején jobban zavart, a végére az ég kitisztult, és jó átlátszóság mellett könnyen lehetett látni. A kevés mezőcsillag miatt (összesen 3 db) nem lehetett érzékelni a kisbolygó mozgását real-time, de már 30-60 másodperc alatt észrevehetően elmozdult (több ívpercet). Végül is a fél foknál nagyobb látómezőt 25 perc alatt szépen végighasította. A fényességét az összehasonlító csillagok alapján valahová 11,5 és 12 magnitúdó közé tenném, az bizonyos, hogy az előrejelzett 12,3 magnitúdónál legalább fél magnitúdóval fényesebb volt. Bizonytalanul azt tapasztaltam, hogy az észlelés alatt kb. 18:30 körül a kisbolygó kifényesedett (?), majd fokozatosan elhalványult, kb. 0,5 magnitúdós utat megtéve. Ez persze a rossz seeing miatt is lehetett, de nem kizárt, hogy valamilyen albedó-alakzatról van szó (hisz a kisbolygó oppozíció közeli helyzetben tartózkodott), esetleg az alakja miatt lépett fel fényváltozás. Színt nem lehetett becsülni. Egyik régi vágyam teljesült tegnap, mikor életem első igazi földsúrolóját leészleltem."
