A vörös szuperóriás Betelgeuse (α Orionis) az éjszakai égbolt egyik legfényesebb csillaga, de méretét tekintve is a legnagyobbak között van, átmérője majdnem eléri a Jupiter pályájának nagyságát. A hozzá hasonló hatalmas égitestek a nagytömegű csillagok fejlődésének utolsó fázisait reprezentálják. Ebben a rövid szakaszban a csillag felfújódik és óriási ütemben anyagot pumpál a környező térbe. A tömegvesztés mértéke olyan nagy, hogy a vörös szuperóriások tízezer év alatt akár egy naptömegnyi anyagtól is megszabadulhatnak. A kiáramlás a csillag felszínéről az űrbe kilökődő hatalmas gázcsomók formájában történik, ezeket pedig a csillag atmoszférájában zajló konvekciós áramlások – buborékok fel/le mozgása – keltik. A köd kiterjedése az új felvételen eléri a 60 milliárd kilométert, azaz körülbelül a 400 csillagászati egységet.
A VISIR különböző infravörös szűrőkkel (összesen 10 darab) készített felvételeiből összeállított kompozit kép a Betelgeuse körüli ködről. A kép közepén látható vörös kör a csillagot reprezentálja. A fekete korong a köd legfényesebb tartományát maszkolja annak érdekében, hogy a külső részek sugárzása detektálható legyen. A korongba a köd csillaghoz közeli struktúráinak a NACO nevű műszerrel korábban rögzített képét montírozták. A kék, illetve a hozzá közeli színek a rövidebb, míg a vöröses árnyalatú színek a hosszabb hullámhosszúságú infravörös sugárzást kódolják.
[ESO/P. Kervella]
Az új eredmények azt mutatják, hogy a csillaghoz közeli, korábban már azonosított anyagcsomók összeköttetésben állnak a köd külső részének struktúráival. A köd maga a látható tartományban nem figyelhető meg, mert a Betelgeuse ragyogása teljesen elnyomja a sugárzását, detektálható azonban a VISIR infravörös szűrőin keresztül. Irreguláris, aszimmetrikus alakja azt jelzi, hogy a csillag sem szimmetrikus módon dobta le az anyagot magáról. A csillaganyag buborékjai és az általuk létrehozott csomósodások lehetnek felelősek a köd szintén csomós szerkezetéért.
Az infravörös sugárzás detektálásával most "láthatóvá" tett anyag fő összetevői nagy valószínűséggel szilícium- és alumíniumpor. A Föld kérgét is főleg e két elem, illetve a vegyületeik alkotják, így a bolygónkat is felépítő anyag évmilliárdokkal ezelőtt egy, a Betelgeuse-höz hasonló, de természetesen már kihunyt vörös szuperóriás kohójában keletkezhetett.
Forrás: