Stéphanie Renard (Laboratoire d’Astrophysique de Grenoble) és munkatársai a Földtől 360 fényévre található HD 163296 katalógusjelű, Herbig Ae típusú fiatal csillagot vizsgálták az ESO VLT távcsőrendszerének interferometrikus üzemmódjában (VLTI). A fiatal, nemrég keletkezett csillagokat még porból és gázból álló korong veszi körül, amiből az elképzelések szerint a csillag születése után viszonylag gyorsan kialakulhatnak a Földhöz hasonló kőzetbolygók. A folyamat a porszemek összeolvadásával kezdődik, majd az így keletkező részecskék további aggregáció során egyre nagyobb és nagyobb testekké állnak össze, s a növekedés egészen addig folytatódik, míg létre nem jönnek a bolygó méretű objektumok.
A folyamat tanulmányozásához természetesen jó lenne lefényképezni magát a korongot is, de belátható időn belül nem fog a csillagászok rendelkezésére állni olyan méretű egyedi teleszkóp, mellyel ezt meg lehetne tenni. Szerencsére azonban van egy olyan technika, az interferometria, melynek segítségével több teleszkóp összekapcsolásával az infravörös és az optikai tartományban is el lehet érni a kívánt felbontást. A módszer hátránya, hogy az interferométerrel nem lehet a hagyományos értelemben fényképezni, a kétdimenziós képet komplex matematikai algoritmusokkal és módszerekkel kell rekonstruálni a berendezéssel mért adatokból.
A HD 163296 katalógusjelű fiatal csillag körüli anyagkorong infravörös interferometriai adatok alapján előállított képe. A belső területeken egy gyűrű alakú szerkezet figyelhető meg, ami azért érdekes, mert a modellek szerint a csillaghoz ennyire közel már nem várható por jelenléte.
[ESO/S. Renard]
Renard és kollégái a VLT interferométerének adatai alapján állították elő a HD 163296 körüli anyagkorong részletes képét, melyen a csillaghoz közeli területek is jól tanulmányozhatók. A korong észlelt részének mérete a Föld pályájának átmérőjével egyezik meg. A detektált részletek szögátmérője 10 milliívmásodperc körüli, körülbelül ekkorák egy autós térkép által jelzett objektumok 40 kilométer távolságból nézve! Ha egyedülálló teleszkóppal szeretnénk elérni ezt a felbontást, akkor távcsövünk átmérőjének körülbelül 130 méternek kellene lennie. (A jelenleg üzemelő legnagyobb optikai/infravörös teleszkóp a 10,4 méteres GTC, de a még egyelőre csak CAD-rendszerekben létező European Extremely Large Telescope is "csak" 42 méteres lesz.) Az HD 163296 rendszerének még pontosabb feltérképezéséhez, a kép további finomításához a kutatók a VLTI adatait más interferométerek (CHARA, Keck, IOTA) méréseivel is kombinálták.
Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics c. folyóiratban jelent meg.
Forrás: