A legújabb kutatások szerint a Világegyetem legelső csillagai csoportokban alakultak ki.
A Világegyetem legelső csillagai nem éltek magányos életet. Meglehetősen gyakran születtek kisebb csoportokban, halmazokban. Erre a következtetésre jutott Tilman Hartwig (University of Tokyo) munkatársaival a The Astrophysical Journal című szaklapban közzétett tanulmányban, miután összehasonlították a megfigyelési adatokat a számítógépes modellekkel. „Ez egy nagyon izgalmas eredmény, messze mutató következtetésekkel.” – mondja Simon Portegies Zwart (Leiden Observatory), aki nem vett részt a kutatásban.
Senki sem látott még valódi első generációs csillagot. Az ősrobbanás után nem sokkal született csillagok ősi hidrogén- és héliumfelhőkből alakultak ki. Ezek a hatalmas, történeti okból III. populációs csillagoknak nevezett égitestek csupán néhány millió évig éltek, aztán szupernóvává váltak. Keletkezésük körülményeiről és tömegükről keveset tudunk, pedig ezek az információk sokat segítenének a legelső galaxisok kialakulásának és korai történetének megértéséhez.
Hartwig és japán munkatársai a második generációs csillagok összetételét vizsgálták, hogy többet megtudjanak az első generációról. A II. populációs csillagok csillagközi felhőkben születnek, amelyekben már megtalálhatók a nehezebb elemek. Ezek a III. populációs csillagok magjában jöttek létre, és akkor jutottak ki az űrbe, amikor ezek a korai csillagok felrobbantak.
A csillagokban zajló nukleoszintézissel kapcsolatban végzett részletes számításoknak köszönhetően a csillagászok ismerik azokat az elemeket, amelyeket a III. populációs szupernóvák hoznak létre. Ha összehasonlítjuk ezeket az adatokat egy II. populációs csillag nehéz elemeinek mennyiségével, kiderül, hogy ez a következő generációs csillag egyetlen szupernóva anyagából született-e, vagy ugyanazon a területen lezajlott több robbanásból.
A kutatók a Tejútrendszer 462 II. populációs, extrém fémszegény csillagának archív adatait vizsgálták át. Ezeket a szupernóvákkal kapcsolatos elméleti eredményeikkel együtt bevitték egy gépi tanulásra képes neurális hálózatba. Az eredmények szerint csak a csillagok egyharmada születhetett egyetlen szupernóva anyagából.
„Ez azt jelenti, hogy a rendkívül fémszegény csillagok többsége valószínűleg többszörös forrásból építkezett, és az első csillagok kis halmazokban születtek.” – írják a szakcikk szerzői.
Nem is meglepő, hogy a III. populációs csillagok többsége kis csoportokban vagy halmazokban született, hiszen ez a napjainkban születő nagy tömegű csillagok többségére is igaz. „Ezzel a tanulmánnyal kapunk azonban most először tényleges alapot egy vitához, ami már régóta folyik.” – mondta Portegies Zwart.
Forrás: Sky & Telescope
