A jövő csillagászai előadássorozat keretében Perger Krisztina március 31-én 19 órakor tart előadást rádiócsillagászati kérdésekről. A kedd esti sorozat keretében frissen végzett hazai szakemberek mutatják be kutatásaikat, amit többségük a doktori fokozat megszerzése céljából vagy az után végez. Perger Krisztina fekete lyukak, kvazárok és fiatal csillagok aktív rádiósugárzásával foglalkozik.
Perger Krisztina és egy ősi aktív galaxismag fantáziarajza (NASA, ESA and J. Olmsted, STScI).
MCSE: Röviden bemutatnád magadat, hol tanulsz / dolgozol pillanatnyilag?
P.K.: Tíz éve, doktori képzésem megkezdése óta végzem kutatási tevékenységem a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben, jelenleg tudományos munkatársként.
MCSE: Miként kerültél kapcsolatba a csillagászattal? Van-e meghatározó gyerekkori élmény?
P.K.: Egészen fiatalon, általános iskolás koromban ismerkedtem meg a National Geographic és a Spektrum csatornák csillagászati műsoraival, és már akkor magával ragadott a fekete lyukak témaköre. Bár azt még nem tudtam, hogy Magyarországon is lehet csillagász az ember, de azt igen, hogy szeretnék csillagász lenni és ezeket a rejtélyes objektumokat vizsgálni a jövőben.
MCSE: Egyetem előtt jártál-e csillagászati szakkörbe, táborba?
P.K.: Sajnos sem az általános, sem a középiskolám nem tartott ilyen szakköröket, és a táborokról is csak egyetem alatt szereztem tudomást.
MCSE: Milyen témakörökkel foglalkoztál az egyetemen, mik érdekeltek a legjobban?
P.K.: Az alapszakos szakdolgozatomban egy elméleti összefoglalót írtam a különböző fekete lyukakról és azok asztrofizikai jelentőségéről. Mesterszakos hallgatóként ismerkedtem meg témavezetőmmel, Frey Sándorral, akit egy szaktársam javasolt az általa kutatott téma érdekessége miatt. Szinte azonnal beszippantott a rádiócsillagászat művészete, ezen belül is a nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (VLBI), amivel a legtávolabbi galaxisok magjában tevékenykedő szupernagy tömegű fekete lyukak aktivitását és fizikáját lehet nagy pontossággal megvizsgálni.
Az Európai VLBI Hálózat néhány távcsöve (evlbi.org).
MCSE: Jártál-e külföldön csillagászattal kapcsolatban konferenciákon, képzéseken vagy vendégkutatóként?
P.K.: Több mint 20 szakmai konferencián, szemináriumon és workshopon vettem részt a doktori képzésem megkezdését követően, ezek közül számos esetben poszteren vagy előadás formájában mutattam be a kutatásom eredményeit.
MCSE: Miként és milyen témán dolgozol jelenleg?
P.K.: Jelenleg három fő témakörben kutatok. Az egyik a már említett, távoli aktív galaxismagok rádiósugárzásának vizsgálata rádióinterferométeres mérések felhasználásával. A másik az Európai Űrügynökség JUICE űrszondája navigációjának támogatása a referenciahálózat sűrítésével, a VLBI észlelések tervezése és kivitelezése folytán. A harmadik, legfrissebb kutatási témámban pedig fiatal, aktív csillagokat vizsgálok rádiótartományban, archív felmérések és újonnan tervezett észlelések felhasználásával.
A VLBI módszer hsználalata pozíciómérésre (ESA).
MCSE: Vannak-e a távlati terveid a következő 5-10 évre?
P.K.: Lehetőségektől függően szeretnék majd egy-két évet külföldi kutatóintézetben tölteni, valamint létrehozni egy saját VLBI kutatócsoportot a kutatási témámban.
