Egy halott csillag bizarr gyűrűje

454

Az SGR 1900+14 jelű maradvány az úgynevezett magnetárok csoportjába tartozik, amelyek szupernóva-robbanások során keletkező neutroncsillagok, de a hagyományos maradványoktól eltérően a röntgentartományban megfigyelhető pulzációt is mutatnak, valamint rendkívül erős mágneses térük van. Az ember alkotta mágnesekénél milliószor erősebb tér több százezer km távolságból képes letörölni a hitelkártyánkon lévő információt, de a mágneses mező pár száz km-ről már halálos: szinte széttépi az élő szövetet.

A kutatók szerint – akik véletlenül fedezték fel a szokatlan alakú objektumot a Spitzer archívumát böngészve – a semmihez sem hasonlítható gyűrű körülbelül 1998-ban keletkezhetett, amikor egy óriási robbanás során a magnetár kérge megrepedhetett és a kiáramló energia egy üreget vájt a környező porfelhőbe. Ezt a hosszúkás, körülbelül 7×3 fényév méretű – valószínűleg inkább kétdimenziós, lapos – gyűrűt viszont a magnetár szűkebb környezetében lévő fiatal csillagok sugárzása készteti fénylésre.

Az SGR 1900+14 jelű magnetárt övező furcsa gyűrű a Spitzer felvételén (maga a magnetár infravörösben nem, csak röntgenfényben detektálható). A nagyon fényes központi régióban fiatal csillagok alkotta halmaz található. Ezen csillagok sugárzása fűti fel és készteti világításra a gyűrű belső részeit. A kék, zöld és vörös színek rendre a 8, 16 és 24 mikrométer hullámhosszú infravörös sugárzásnak felelnek meg. Forrás: NASA/JPL-Caltech.

Az Univerzum egzotikus folyamatai gyakran produkálnak különféle gyűrű és gömb alakú formákat – a most felfedezett objektum ezektől nemcsak az alakjával tér el: míg pl. más szupernóvák maradványait röntgen és rádió tartományban is meg lehet figyelni, a SGR 1900+14 csupán infravörösben sugároz. A kutatók kezdetben egyszerű infravörös visszfénynek hitték, de az idők során nem mutatott mérhető tágulást.

A magnetárt övező porfelhőt felfűtő közeli fiatal, nagytömegű csillagok – és feltehetően maga a magnetár szülőobjektuma is – valószínűleg egy halmazt alkotnak/alkottak, ami azért is érdekes, mert segítségükkel választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a tömeg vagy más fizikai paraméter határozza meg, hogy egy szupernóva-robbanásban magnetár születik, vagy egy csupán "közönséges" neutroncsillag.

A különleges objektumról hírt adó szakcikk a Nature 2008. június elején megjelenő számában olvasható.

Forrás: Spitzer SSC 2008-08

Hozzászólás

hozzászólás