Egy nagy tömegű csillag életének végét látványos szupernóva-robbanás
jelzi, amely rövid ideig egy egész galaxis fényességével vetekedhet. A
robbanás után maradó táguló gázfelhő évezredekig jelzi a csillag
halálát. A szupernóva-maradványok megfigyelésével információt
kaphatunk a robbanás lefolyásáról, illetve következtethetünk a
szülőcsillag tulajdonságaira is.
A szupernóva-maradvány (a kép közepétől lefelé) és a közeli csillagkeletkezési terület (a NASA, az ESA és a Hubble Heritage Team (STScI/AURA) nyomán)
A felvétel a 2000 évvel ezelőtt a Kis Magellán-felhőben
felrobbant
szupernóva maradványáról készült. Ezen a kép közepétől kicsit lejjebb
található kék buborék a lassan táguló gázfelhő, amely alig 50
fényévnyire helyezkedik el az N 76 (Henize 1956) jelzésű
csillagkeletkezési régiótól. Utóbbiban nagy számban keletkeznek az
olyan nagy tömegű csillagok is, mint a maradvány szülőcsillaga.
Forrás: Hubblesite.org, STScI-PRC2006-35