Törmelékfelhő egy halott csillag körül

471

Angol csillagászok egy csoportja Boris Gänsicke és Tom Marsh
(University of Warwick) vezetésével egy szokatlan, fémben gazdag
anyaggyűrűt talált a Virgo csillagképben, 463 fényévre található
SDSS1228+1040 katalógusszámú fehér törpe körül. A felfedezés arra a
régóta ismert problémára kínál megoldást, hogy miért nem látunk
bolygókat fehér törpék körül. Az új megfigyelések azt igazolják, hogy
az ilyen típusú csillagok körül is létezik planetáris korong, vagy
legalább is annak törmelékmezeje.

A különös összetételre és
térbeli helyzetre a csillag színképében megfigyelhető vas, magnézium és
kalcium kétcsúcsú emissziós vonalai utalnak. A megfigyelések szerint a
korong kb. 1,2 napsugárra (840 ezer km) található, és majdnem az éléről
látunk rá. Az ott lévő anyag forrása valószínűleg egy kb. 50 km-es
kisbolygó törmeléke, amely túlságosan közel került csillagához, így az
árapályerők feldarabolták, majd a maradékot a 22 ezer fok felszini
hőmérsékletű csillag erős sugárzása elpárologtatta.

A fehér
törpék Napunkhoz hasonló – maximum annak 8-szoros tömegét elérő –
csillagokból jönnek létre. A csillag életének előrehaladott fázisában
vörös óriássá fúvódik fel, amivel egyrészt elpusztítja a belső
bolygókat, másrészt a távolabbi égitesteket még távolabbi pályákra
kényszeríti.

Az SDSS1228+1040 valószínűleg minden bolygószerű
égitestet elpusztított 1000 napsugár távolságig (kb. 840 millió km), de
kisbolygó méretű testek még létezhetnek nagyobb távolságokban. A pálya
destabilizálásához, vagyis a végzetes csillagközelséghez szükség van
még egy nagyobb tömegű bolygócsíra vagy valódi bolygó gravitációs
erejére is. Az új eredmények bepillantást engednek Naprendszerünk 5-8 milliárd éves jövőjébe is.

Fantáziarajz a fehér törpe körüli anyagkorongról és a távolabbi kisbolygókról.

A
kutatások jelenlegi állása szerint nem túl gyakoriak az ilyen típusú
bolygórendszer-maradványok: a kutatók 500 megvizsgált fehér törpéből
csupán egyetlen egynél találtak erre utaló jeleket. Ebből arra is
következtetni lehet, hogy az exobolygó-rendszerek nem mutatnak túl sok
hasonlóságot a Naprendszerrel: lehet, hogy nincs kisbolygó övezetük,
vagy az közelebb van. Esetleg nincsenek jelentős méretű bolygóik nagyobb
távolságokban, mint pl. a Jupiter és a Szaturnusz a Naprendszerben. A
jelenlegi megfigyelési technikák azonban még távolról sem
mutatják az összképet, így még korai lenne általános összefüggésekre
következtetni.

Forrás: Science, 2006. december

Hozzászólás

hozzászólás