2006. december 27-én, magyar idő szerint 15:23-kor Kazahsztánból egy
Szojuz rakéta fedélzetén útnak indították a francia vezetéssel épített
COROT űrtávcsövet. Az űreszköz célja kettős: a fedési exobolygók
detektálása mellett a csillagok belső szerkezetét fogja tanulmányozni
a fényességüket változtató objektumok megfigyelésén, majd modellezésén
keresztül. Maga a COROT rövidítés a "COnvection, ROtation and planetary
Tranits" kifejezésre utal, ami tükrözi a csillagok forgására, belső
energiaterjedésére és bolygórendszereire vonatkozó kutatásokat. A
programot a francia nemzeti űrügynökség, a CNES vezeti, de az Európai
Űrügynökség és egyéb partnerek bevonása igazi nemzetközi együttműködést
eredményezett (a tudományos programhoz magyar kutatók is csatlakoztak).
Balra: a Szojuz 2-1b fellövése. Jobbra: a COROT űrtávcső.
A
COROT főműszere egy 30 cm-es távcső, amellyel a következő években
mintegy 120 ezer csillagról fognak a Föld felszínéről elérhetetlen
pontosságú fényességméréseket végezni. Ezek közvetlen célja parányi
fényesség-ingadozások detektálása, amit okozhat a csillagok felszínén
jelentkező hullámok terjedése éppúgy, mint a körülöttük keringő bolygók
fedései. A hullámzást kiváltó rezgések megfigyelésével és
modellezésével meghatározhatóvá válik a csillagok belső szerkezete,
hasonló módon, ahogy a földrengések segítettek feltérképezni a Föld
belső szerkezetét. Az asztroszeizmológia néven ismert eljárás
eredményeként kiszámítható távoli csillagok magjának mérete, az energia
terjedése a magtól a felszínig, a csillaganyag forgása a felszíntől a
mag felé.
A program másik célja bolygó-átvonulások keresése.
1995 óta egyre gyorsuló ütemben fedezik fel a más csillagok körül
keringő exobolygókat, és noha már 200 felett jár a
felfedezések száma, egyelőre csak 14 rendszert ismerünk fedésekkel.
Ezek mindegyike az ún. forró Jupiterek típusába tartozó óriásbolygó,
aminek oka az, hogy a jelenlegi mérési technikák ezek detektálását
teszik csak lehetővé. A COROT várhatóan egy-két nagyságrenddel
pontosabb űrbéli fotometriája elvileg a Földhöz hasonló kőzetbolygók
felfedezéséhez is elegendő lesz, azaz a csillagszerkezet tanulmányozása
mellett az exobolygók kutatásában is ugrásszerű változás várható.
Egy exobolygó átvonulása a központi égitest előtt, valamint a csillag fényességváltozása a jelenség alatt.
Forrás: ESA PR, 2006.12.27.
Linkajánlat:
Magyar Asztroszeizmológiai Kutatócsoport
Magyar-amerikai felfedezésű exobolygó!
