A Földnél mindössze kétszer nagyobb exobolygót fedeztek fel

642

A jelenleg ismert 337 exobolygó nagy része gázóriás, melyek paraméterei leginkább a Jupiteréhez és a Neptunuszéhoz hasonlítanak, bár általában nagyobbak ezeknél. Az új planéta, a CoRoT-Exo-7b mérete azonban Földünkének csak nem egészen kétszerese. Központi csillagát egy földi napnál is rövidebb idő, 20 óra alatt kerüli meg. A rendkívüli közelség miatt felszíni hőmérséklete nagyon magas, valószínűleg 1000 és 1500 fok között lehet. A bolygó tömege, s így sűrűsége még kérdéses. Elképzelhető, hogy a Földhöz hasonló kőzetbolygó, felszíne azonban a magas hőmérséklet miatt nem szilárd, hanem láva borítja. Lehetséges az is, hogy nagyjából egyenlő arányban áll kőzetekből és vízből, de a forróság miatt ez utóbbi vízpára formájában van jelen. A felszínéhez hasonlóan a bolygó belső szerkezetével kapcsolatban is csak találgatni lehet. Nem elképzelhetetlen, hogy az ún. "óceánbolygók" első azonosított képviselőjéről van szó. Az elmélet szerint ezen planétákat kezdetben részben jég borítja, ami később teljesen megolvad, ahogyan a bolygó lassan csillaga felé vándorol és melegszik.

A CoRoT műhold 27 cm átmérőjű teleszkópjával – más programok mellett – fedési exobolygók után kutatnak. A fedési rendszerek esetében a csillag korongja előtt áthaladó planéta annak fényességében 1-2 százaléknyi csökkenést okoz, ez árulja el létezését.
[CNES]

Daniel Rouan (Observatoire de Paris Lesia), a program egyik koordinátora szerint a felfedezés nem meglepetés, hiszen a CoRoT-Exo-7b egy olyan típus – a Földhöz hasonló exobolygók – képviselője, melyek létezését már megjósolták, s például a CoRoT műholdat is azonosításuk reményében tervezték. A felfedezéshez és a megerősítéshez természetesen egyéb obszervatóriumok műszerei is hozzájárultak, például az ESO VLT távcsövei Chilében, a kanadai-francia teleszkóp (CFHT) Hawaii-n és a Canary Islands Astrophysics Institute 80 cm-es távcsöve.

Az anyabolygónkhoz akár kismértékben is hasonlító Naprendszeren kívüli planéták – az ún. szuper-Földek – száma csekély, ugyanis detektálásuk, éppen a viszonylag kis tömegük miatt spektroszkópiai úton ma még szinte lehetetlen. Ha azonban fedési rendszerben fordulnak elő, akkor az átvonulás megfigyelésével akár az átmérőjük is megbecsülhető. A világűrből végzett mérések esetében pedig hosszabb összefüggő mérési sorok kaphatók, mint a földi teleszkópokkal, ami szintén segíti az azonosításukat. A CoRoT projekt egyik kutatója, Malcolm Fridlund szerint a CoRoT-Exo-7b felfedezése azért jelentős esemény, mert ez az első exobolygó, melynek felépítése egyértelműen olyan lehet, mint a Földé.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás