Egy brazil vezetésű nemzetközi kutatócsoport a Jupiterhez hasonló tömegű és méretű planétát fedezett fel egy Naphoz hasonló csillag körül, amelynek a keringési távolsága ugyanakkora, mint a Naprendszer óriásbolygójáé.
A kutatócsoport az ESO 3,6 méteres távcsövén üzemelő HARPS bolygókereső spektrográf adatai alapján azonosította a Jupiterhez hasonló bolygót a HIP 11915 katalógusjelű, Naphoz nagyon hasonló csillag körül. A planéta érdekessége, hogy ugyanakkora távolságban kering a csillaga körül, mint a Jupiter a Nap körül. A jelenlegi keletkezési elméletek szerint a Jupiterhez hasonló tömegű bolygók kialakulása alapvető fontosságú egy bolygórendszer szerkezete szempontjából. Egy Naphoz hasonló csillag körül a Jupiterének megfelelő pályán keringő, a Jupiteréhez hasonló tömegű bolygó létezése akár azt is jelentheti, hogy a HIP 11915 bolygórendszere is hasonló lehet a Naprendszerhez. A csillag nagyjából ugyanolyan korú, mint a Nap, de a kémiai összetételük is egyezik, így talán kőzetbolygók is keringhetnek kisebb távolságban körülötte.
A jelenlegi detektálási módszerek a csillagukhoz közel keringő nagy tömegű bolygókra a legérzékenyebbek, a kicsi és kis tömegű planéták ma még viszonylag nehezen azonosíthatók. A csillaguktól távol keringő óriásbolygók detektálása sem egyszerű. Ennek következményeként a ma ismert legtöbb exobolygó nagy tömegű és/vagy nagy méretű, ráadásul a csillagához közel van. A Naprendszer azonban éppen nem ilyen, itt a kis tömegű kőzetbolygók keringenek a Nap közelében, míg a gázóriások a rendszer külső régióiban. Az aktuális elméletek szerint a Naprendszernek az élet kialakulását is elősegítő elrendeződését a Jupiter léte és a rendszerre a formálódás időszakában gyakorolt gravitációs hatása tette lehetővé. Ennek fényében úgy tűnik, hogy a Jupiter ikertestvérének megtalálása fontos mérföldkő lehet bolygórendszerünk hasonmásának keresésében.
A brazil vezetésű kutatócsoport a HIP 11915 katalógusjelű csillag körül fedezett fel egy, a Jupiteréhez hasonló tömegű bolygót, amely majdnem pontosan ugyanakkora távolságban kering a csillag körül, mint a Jupiter a Nap körül. Mivel a pályahajlás nem ismert, ezért a Doppler-adatok alapján csak alsó becslés adható a bolygó tömegére. A detektálásban gondot okoz, hogy a csillagnak a mágneses tere változásával kapcsolatos aktivitása olyan jelet eredményez, amely könnyen összekeverhető a planéta okozta vonaleltolódással. A kutatók minden ismert tesztet elvégeztek ezen lehetőség kizárására, teljes bizonyossággal azonban természetesen nem jelenthető ki, hogy nem a csillagaktivitás nyomait látták.
Bár nagyon sok Jupiterhez hasonló bolygót találtak már Naphoz hasonló csillagok körül különböző távolságokban keringve, az újonnan felfedezett planéta a tömegét és a csillagától mért távolságát tekintve is a Jupiter eddigi legpontosabb mása, amit még az is erősít, hogy a HIP 11915 is nagyon hasonlít a Naphoz, tömegét, korát és kémiai összetételét tekintve is. A Nap kémiai ujjlenyomatának kialakulásában részben talán a belső kőzetbolygók is közrejátszanak, így a kémiai hasonlóság miatt esetleg a HIP 11915 rendszerében is számíthatunk ilyenekre.
A kutatócsoport vezetője, Jorge Melendez (Universidade de São Paulo) szerint a Föld 2.0 és a Naprendszer 2.0 utáni kutatás ma az egyik legizgalmasabb feladat a csillagászatban, amelyben az ESO teljes infrastruktúrájának használati lehetőségével – köszönhetően Brazília 2010 decemberi ESO-csatlakozásának – a brazil csillagászok is részt vehetnek. A csoport egyik tagja, Megan Bedell (University of Chicago) szerint a HARPS-hoz hasonló, hosszú távon is rendkívül stabil műszereknek óriási szerepük van abban, hogy két évtizednyi bolygóvadászat után a Naprendszerünk hosszú periódusú gázóriásaihoz hasonló planéták keresését is elkezdhetjük. A megerősítéshez még további mérések szükségesek ugyan, a HIP 11915 mégis az eddigi legígéretesebb jelölt, amelynek a miénkhez legjobban hasonlító bolygórendszere lehet.
Az eredményeket részletező szakcikk az Astronomy & Astrophysics c. folyóiratban fog megjelenni.
Forrás: eso1529 – Science Release