Egy újabb, Naprendszerünkön kívüli planétával gazdagodott a fedési exobolygók másfél tucatra rúgó tábora. Ezen égitestek a központi égitestük fényességében parányi csökkenést okoznak minden egyes keringés során, amikor a Földről nézve elhaladnak csillaguk előtt. A csillagászok több projekt keretében, számos földi telepítésű távcsővel kutatnak az ilyen kis amplitúdójú fedések után. Az újdonsült planéta immáron a harmadik független felfedezés a Bakos Gáspár vezette HATNet (Hungarian Automated Telescope Network) fedési exobolygókra vadászó projekt által. A közelmúltban több magyar tagot is megmozgató (Kovács Géza – MTA KTM CSKI; Sári Pál, Papp István és Lázár József – MCSE; Pál András, Sipőcz Brigitta – ELTE) kutatócsoport nemzetközi szinten is az egyik legsikeresebb bolygókereső csapat, s a legújabb felfedezés Guillermo Torres (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics), a HATNet-tel együttműködő amerikai csillagász nevéhez köthető.
Bakos Gáspár, Sári Pál, Papp István és Lázár József a Fred L. Whipple Obszervatóriumban (Arizona)
A forró Jupiterek családjába tartozó bolygó csillagához igen közel, mintegy 0,04 Cs.E.-re kering, így egy év csupán 3 nap hosszú. A HAT-P-3b egyik különlegessége, hogy fémekben meglehetősen gazdag. A közel 0,6 jupitertömegű óriás (ez körülbelül hetvenötszöröse a Föld tömegének) sugara 0,9-szerese a Jupiter sugarának, ami a forró Jupiterek családjában viszonylag kis méretnek és ahhoz tartozó nagy tömegnek számít. Ez alapján úgy gondolják a kutatók, hogy a bolygó harmadát nehéz elemek tehetik ki. A HAT-P-3b, ill. a hozzá hasonló fémekben gazdag forró Jupiterek léte, valamint a nagyméretű magok jelenléte a bolygókeletkezési elméletek pontosításához szolgáltatnak fontos információkat, ami a naprendszerek kialakulására és fejlődésére vonatkozó teóriákat is biztosabb alapokra helyezheti.
A gázóriás egy 11,56 magnitúdós, K színképosztályú fősorozati csillag körül kering, amely körülbelül 460 fényév távolságban van a Földtől. A hazánkból is könnyen megfigyelhető csillag a Göncölszekér rúdjának közelében található, míg a 69,6 óránként bekövetkező 0,014 magnitúdós fedéseket akár kisebb távcsövekkel és CCD kamerákkal is ki lehet mérni. A bolygó korát jelenleg még nem sikerült pontosan megállapítani, de a csillagfejlödési modellek alapján körülbelül 0,4 és 1,3 milliárd év közé tehető, vagyis jóval fiatalabb, mint a mi 4,6 milliárd éves Földünk. A HAT-P-3b abban a tekintetben is rendkívüli, hogy eddig ez a legkisebb, tisztán fedési módszerrel talált exobolygó.
A HAT-P-3b fénygörbéje
A HATNet első bolygója szintén kuriózum, mint arról mi is beszámoltunk, az eddig valaha talált legkisebb sűrűségű fedési exobolygóként. A kutatócsoport második felfedezése, a HAT-P-2b érdekessége, hogy a legexcentrikusabb pályán keringő, és egyben a legnagyobb fedési planéta az eddig talált 18 közül. A TrES (Trans-atlantic Exoplanet Survey) projekttel közösen talált TrES-3 elnevezésű planéta pedig mindössze 31 órás keringési periódussal járja körbe csillagát, azaz egy év a bolygón nem sokkal több, mint egy földi nap hosszúságú.
Az egyre különösebb és érdekesebb idegen világok felfedezése hozzásegíti a kutatókat a bolygóformálódás jobb megértéséhez, s ez egyben a kulcs a mi Naprendszerünk kialakulásának pontos feltérképezése felé.
Kapcsolódó anyagok:
