Kepler-1625b-i: létező exohold vagy elemzési hiba?

5733

Tavaly októberben jelentették be az első lehetséges exohold felfedezését. Vajon a Kepler-1625b-i valóban egy idegen bolygó holdja, vagy csak az adatredukció terméke?

Művészi elképzelés a Kepler-1625b-i jelzésű exohold-jelöltről, a bolygójáról és központi csillagáról. (Forrás: NASA / ESA / L. Hustak (STScI))

A holdak hasznos diagnosztikai eszközök: számos információt hordoznak a bolygójukról, így annak kialakulásáról, fejlődéséről, sőt, akár arról is, hogy a bolygó lakható-e. Még magukon a holdakon is kereshetjük az élet nyomait: míg a lakhatósági zónában lévő gázóriások nem lennének ideális lakóhelyek, a holdjaik azok lehetnek.

Művészi illusztráció egy Földhöz hasonló exoholdról, amely egy gázóriás körül kering. (Forrás: NASA / JPL-Caltech)

Tekintve, hogy mi mindent megtudhatunk általuk, remek lenne találni néhány exoholdat. Bár saját Naprendszerünk szó szerint tele van holdakkal (ha csak a Jupitert vesszük, neki egyedül 79 holdja van), a tavalyi évig egy olyan holdat sem találtunk, amely egy Naprendszeren kívüli rendszer bolygója körül keringene.

Montázs a Jupiterről és négy legnagyobb holdjáról. (NASA / JPL)

Ennek az az oka, hogy az exoholdak jeleit nehéz észrevenni. Nem csak arról van szó, hogy az exohold jele rendkívül gyenge a bolygójához képest, hanem arról, hogy a jeleket el kell különítenünk egymástól – ez pedig nem egyszerű. Ha a műszereink korlátait is figyelembe vesszük, még egyértelműbb, miért nagy kihívás egy exohold azonosítása.

Ezért volt olyan izgalmas, amikor tavaly ősszel a Columbia Egyetem kutatói, Alex Teachey és David Kipping bejelentették a Kepler-1625b-i jelű égitestet, amelyet a Kepler-1625b jelű gázóriás körüli exoholdként azonosítottak. A tudományos közösség azonban óvatos, más kutatócsoportok is megvizsgálták az adatokat, és levonták saját következtetéseiket – egyikük még meg is kérdőjelezte az exohold létét.

A Laura Kreidberg (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) vezette kutatócsoport független elemzést végzett a Hubble azon adatain, amelyek alapján Teachey és Kipping azonosította az exoholdat. Kreidberg csapata szerint az adatok inkább egy egyszerű bolygótranzitra utalnak: az exohold feltételezése szerintük egyáltalán nem szükségszerű.

 

A Kepler 1625 fénygörbéjére illesztett modellek hold nélküli (felső), illetve holddal rendelkező bolygót (alsó) feltételezve. Kreidberg és munkatársainak elemzése a bal oldalon (kék), a Teachey és Kipping által elemzett adatok a jobb oldalon (piros) láthatók. Kreidberg és munkatársai szerint az adatokhoz jobban illeszkedik a hold nélküli modell. (Kreidberg et al. 2019)

Kreidberg kutatócsoportja szerint Teachey és Kipping elemzése és az új elemzés közötti eltérés valószínűleg az adatredukciók közötti különbségekből ered. Az új eredményekre Teachey és Kipping egy további elemzéssel válaszolt, így a helyzet még korántsem tisztázott.

Akkor most exohold vagy sem? Még nem tudjuk, de ez így is van rendjén.

A Kepler 1625 esete gyönyörű példája a tudományos munka menetének: az adatok néha nem vezetnek azonnali eredményre, több időre, több elemzésre és valószínűleg több csillagászati megfigyelésre van szükség, mielőtt a tudományos közösség egyetértésre jut. Ez így jó – ez a tudomány helyes útja. Tartsuk a szemünket a Kepler 1625b-i további sorsán! Van még mit megtudnunk erről az exoholdról – vagy nem exoholdról.

Forrás Sky & Telescope

Hozzászólás

hozzászólás