A Gliese 581 bolygórendszer eddig is az érdeklődés középpontjában állt, hiszen két bolygója (a c és a d jelű) a lakható zóna széleinél helyezkedik el, ráadásul ebben a rendszerben található az eddig felfedezett legkisebb tömegű exobolygó (e) is. Lakható zónának azt a csillag körüli területet nevezzük, amelyben egy feltételezett kőzetbolygó felszínén a víz folyékony halmazállapotban lehet jelen. A Gliese 581 jelű csillag körül az eddig ismert 4 bolygó neve és tömege a csillagtól mért távolság sorrendjében: Gliese 581e: 1,9 MF, Gliese 581b: 16 MF, Gliese 581c: 5 MF és Gliese 581d: 7 MF, ahol MF a Föld tömegét jelöli. A bolygók betűjelet a felfedezés sorrendjében abc-rend szerint kapnak, de az a betű mindig a központi csillagot jelöli.
Az ábrán a Gliese 581 hat bolygója látható. A pályák összehasonlíthatósága végett a Naprendszer három belső bolygója is fel van tüntetve.
[National Science Foundation]
S. S. Vogt (Lick Observatory, University of California) és munkatársai a Keck Obszervatórium HIRES spektrométerével, a Gliese 581 bolygórendszerről készített, 11 évet felölelő radiális sebesség adatokat elemezték. A megfigyelt adatok alapján az eddig ismert négy bolygón kívül két másikat is sikerült kimutatni, melyek periódusideje 37 és 433 nap. Ebből megállapítható a csillagtól mért távolságuk, amely 0,146 és 0,758 csillagászati egységnek adódott. Egy csillagászati egység a közepes Nap-Föld távolságnak felel meg. Ez alapján a közelebbi, 3,1 és 4,3 földtömeg közötti g bolygó a c és d jelű bolygók pályája között kering, míg a másik, legalább 7 földtömegű f bolygó a csillagtól és a többi bolygótól is jóval távolabb helyezkedik el. Az újonnan felfedezett bolygókkal – a Naprendszert nem számítva – ebben a bolygórendszerben sikerült eddig a legtöbb bolygót, szám szerint hatot, kimutatni.
A fantáziarajzon a Gliese 581 vörös csillag és 4 belső bolygója látható, előtérben az újonnan felfedezett Gliese 581g, amelyen akár élet is lehet.
[Lynette Cook]
A csillagtól számított távolság és a bolygófelszíni hőmérséklet alapján a g jelű bolygó éppen a csillaga körüli lakható zónában kering. Kis tömege és a csillaghoz való közelsége révén valószínűsíthető, hogy kötött tengelyforgású bolygóról van szó, melynek egyik oldalát folytonos sugárzás éri, így örökké nappal van, míg másik oldalán örök sötétség uralkodik. Ez kedvezőtlen lehet az élet szempontjából, azonban, ha a bolygó megfelelő légkörrel rendelkezik, kiegyenlítődhet a két oldal közti hőmérsékletkülönbség, és más káros környezeti hatásoktól is megvédheti a bolygó felszínét. Ezek alapján a bolygón nem zárható ki az élet, sőt, megfelelő környezeti viszonyok mellett kedvezőek lehetnek a feltételek az élet kialakulásához és fejlődéséhez.
Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni. A felfedezésre egyedül az vet jelenleg árnyékot, hogy a svájci exobolygós csoport részben független mérései nem igazolják a g jelzésú bolygó létezését (F. Pepe bejelentése október 11-én, a Torinóban zajló exobolygós konferencián), így további pontos mérésekre lesz szükség a kérdés eldöntéséhez.
Forrás:
- arXiv:1009.5733v1 [astro-ph.EP]
- NASA News 2010.09.29.
