Négyes csillagrendszerben találtak planétát önkéntes bolygóvadászok

668

Jelenleg hat "Tatooine-szerű" (lásd Csillagok háborúja) exobolygó, azaz olyan planéta ismert, amely szoros kettőscsillag körül kering. Ilyen, ún. cirkumbináris bolygó a PH1 jelzéssel ellátott új égitest is, melynek nyomát a planethunters.org oldal önkéntes bolygóvadászai detektálták a Kepler-űrteleszkóp fotometriai adatsoraiban. A PH1 rendszere azonban különbözik a többi cirkumbináris bolygóétól, ugyanis ebben a kettős körül nem csak a bolygó, hanem még egy további csillagpár is kering, ezzel a PH1 az első olyan planéta, melynek – némi túlzással – négy csillaga is van. A felfedezést a Keck teleszkópok spektroszkópiai adatai is megerősítették: a mérések alapján a PH1 gázóriás, mérete a Földének 6,2-szerese, azaz a Neptunusznál némileg nagyobb. A 20 nap periódusidejű, 1,5 és 0,41 naptömegű komponensekből álló csillagpárt nagyjából 138 nap alatt kerüli meg. Az adatok szerint a kettőstől körülbelül ezer csillagászati egységre egy második csillagpár is kering a rendszerben, unikálissá téve ezzel magát a PH1-et is.

Fantáziarajz a PH1 rendszeréről. A bolygó éppen a szoros fedési kettős nagyobbik komponense előtt halad el. A jóval kisebb vörös törpe komponens irányában látható a rendszer másik csillagpárja, melynek távolsága a PH1-től mintegy ezer csillagászati egység.
[Haven Giguere/Yale]

A bolygóra utaló kicsiny fénycsökkenést Kian Jek (San Francisco) és Robert Gagliano (Cottonwood, Arizona) vette észre a Kepler-adatokban, a megerősítő méréseket pedig Meg Schwamb (Yale University) vezetésével végezték el a 10 méteres Keck I teleszkóp HIRES spektrográfjával. Debra Fischer, a Yale University csillagászprofesszora szerint, aki 2010-ben segített életre hívni a projektet, a Planet Hunters egyedülálló módon egyesíti az önkéntes bolygóvadászok adatelemzési kapacitásait és a profi csillagászoknak a nagyműszerekhez való hozzáférési lehetőségeit, ami a megerősítéshez és a paraméterek meghatározásához szükséges. Az együttműködés nélkül ez a rendkívüli rendszer valószínűleg nem is akadt volna fenn a rostán, mivel Jerome Orosz (San Diego State University) szerint a Kepler-fénygörbékben érdekes részletek után kutató automatikus algoritmusok ma még messze nem olyan hatékonyak, mint az emberi agy fantasztikus alakfelismerő képességén alapuló humán detektálás.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás