A Hubble-űrteleszkóp tizenegy hónapot átfogó észlelési adatai alapján a GJ 1214b szuperföldről viszonylag egyszerű időjárás-jelentéseket lehetne adni: a felhős időt borult, majd még felhősebb periódusok követik.
A University of Chicago munkatársainak vezetésével először sikerült egy kutatócsoportnak egyértelműen meghatározni egy exobolygó légkörének fő jellemzőit: pontosabban azt, hogy arról semmi közelebbit nem tudunk mondani. A vizsgált planéta a GJ 1214b jelű, melynek tömege a Föld és a Neptunuszé között körülbelül félúton helyezkedik el. A legújabb kutatások szerint ezek az ún. szuperföldek a tejútrendszerbeli exobolygók leggyakoribb típusát képviselik. Mivel azonban a Naprendszerben ilyen méretű égitest nem létezik, a fizikai paramétereiket tekintve nagyon sok a bizonytalanság. A korábbi vizsgálatok szerint a GJ 1214b atmoszférájának jellemzésére alapvetően két modell kínálkozik. Az egyik szerint a bolygó légköre szinte teljes egészében vízgőzből áll, melyet kis mértékben nehezebb molekulák is „szennyeznek”, míg a másik szerint nagy magasságú felhőzet akadályozhatja, hogy a mélyebb rétegekről bárminemű információt gyűjtsünk.
A University of Chicago Laura Kreidberg és Jacob Bean által vezetett kutatócsoportjának most sikerült egyértelmű bizonyítékot szerezni arra, hogy a GJ 1214b atmoszféráját felhők dominálják. A Hubble-űrteleszkóppal végzett, 11 hónapos időszakot átfogó megfigyelések össz időtartama 96 óra, ami azért is érdekes, mert ez a Hubble leghosszabb észlelési sorozata, melyet egyetlen exobolygónak szenteltek.
[NASA, ESA, STScI-PRC14-06]
A GJ 1214b planétát 2009-ben fedezték fel az MEarth projekt keretében, melynek során kétezer vörös törpét monitoroznak tranzitos bolygók után kutatva. Az azonosítást követően a Bean vezetésével készült első spektrumok alapján az az elképzelés alakult ki, hogy a légkörét vagy majdnem teljesen egészében vízgőz alkotja, vagy nagy magasságban elhelyezkedő felhőréteg alatt hidrogén dominálja. A 2012 és 2013 során elvégzett pontosabb megfigyelések lehetővé tették a két szcenárió közötti döntést, mégpedig „negatív” módon: a Hubble-színképek alapján ugyanis gyakorlatilag nem mutatható ki se vízgőz, se metán, se nitrogén, de szén-monoxid vagy szén-dioxid jelenléte sem az atmoszférában, azaz ki lehet zárni a felhőmentes, főleg vízgőzből álló légkör lehetőségét.
[NASA, ESA, STScI-PRC14-06]
Az eredményeket részletező szakcikk a Nature magazin 2014. január 2-i számában jelent meg.
Forrás: ScienceDaily 2013.12.31.