Számos exobolygó rejtőzhet a galaktikus dudorban

4507

Bár több ezer bolygót fedeztek már fel a Tejútrendszerben, a legtöbb közülük csak néhány ezer fényévre van a Földtől. Galaxisunk azonban több mint 100 ezer fényév átmérőjű, ami miatt elég nehéz vizsgálni a bolygók galaktikus eloszlását. Egy kutatócsoport most rájött, hogyan küszöbölhetjük ki ezt a problémát.

A The Astrophysical Journal Letters című szaklapban nemrég megjelent tanulmány az Oszakai Egyetem és a NASA közös munkája. A szakcikk szerzői megfigyelések és számítások segítségével határozzák meg, mennyiben befolyásolja a galaxis központjától való távolság a bolygók előfordulásának valószínűségét.

A megfigyelések a gravitációs mikrolencsézés jelenségén alapulnak, amelynek során a bolygók úgy működnek, mint egy lencse: meghajlítják és felerősítik a mögöttük látszó csillag fényét. Ez a hatás segít megtalálni a Jupiterhez és a Neptunuszhoz hasonló hűvös bolygókat szerte a Tejútrendszerben a galaktikus korongtól egészen a galaktikus dudorig – galaxisunk központi régiójáig.

„Jelenleg a gravitációs mikrolencsézés az egyetlen lehetőségünk a Tejútrendszerben található bolygók eloszlásának vizsgálatára.” – mondja Daisuke Suzuki, a tanulmány társszerzője. „De mostanáig keveset tudtunk, főként azért, mert nehéz megmérni a Naptól több mint 10 ezer fényévre lévő bolygók távolságát.”

A kutatók úgy oldották meg a problémát, hogy egy olyan mennyiség eloszlását vették figyelembe, ami leírja a gravitációs mikrolencse-eseményben a lencse és a távoli fényforrás relatív mozgását. A mikrolencsézéskor megfigyelt eloszlás és a galaktikus modell összehasonlításával a kutatócsoport következtetni tudott a bolygók galaktikus eloszlására.

Művészi illusztráció a hűvös bolygók eloszlásáról a Tejútrendszerben. A kis képen egy elképzelt bolygórendszer látható a galaktikus dudorban. (Forrás: https://resou.osaka-u.ac.jp/en/research/2021/20210827_2)

Az eredmények azt mutatták, hogy a bolygók előfordulásának valószínűsége nem függ a galaktikus központtól való távolságtól. Kiderült, hogy szerte a Tejútrendszerben léteznek olyan hűvös bolygók, amelyek a csillaguktól távol keringenek. Ide tartozik a galaktikus dudor is, amely sokban különbözik a körülötte lévő területektől, és sokáig bizonytalan volt, hogy egyáltalán tartalmaz-e bolygókat.

„A dudorban lévő csillagok idősebbek, és sokkal közelebb vannak egymáshoz, mint a környező csillagok.” – magyarázza a szakcikk vezető szerzője, Naoki Koshimoto. „Az eredményeink, melyek szerint mindkét csillagkörnyezetben találhatók bolygók, segíthetnek jobban megismerni a bolygók kialakulását és a Tejútrendszer bolygókeletkezési történetét.”

A kutatók szerint a következő lépés az, hogy ezeket az eredményeket össze kell kötni a mikrolencsék parallaxisának vagy fényességének méréseivel – két másik fontos értékkel, amelyek a mikrolencse események megfigyeléséhez kapcsolódnak.

Az eredményeket közlő szakcikk a The Astrophysical Journal Letters című szaklapban jelent meg.

Forrás: Science Daily

Hozzászólás

hozzászólás