Vér­vö­rös az ég­bolt egy bar­na tör­pe fe­lett

1229

Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett észlelések alapján egy olyan barna törpét detektáltak, melyet sűrű, vérvörös színű felhők borítanak, ezek azonban nem csak vízpárából, hanem főleg szilikátok porából állnak.

A barna törpék a bolygók és a csillagok között helyezkednek el: túl nagyok, hogy bolygónak tekinthessük őket, de kicsik, hogy a magjukban zajló hidrogénfúzióval energiát termeljenek. A tömegüket tekintve a Naphoz hasonló csillagok és az óriás gázbolygók – mint a Jupiter és a Szaturnusz – közé esnek. Néha elvetélt csillagokként is szokták emlegetni őket, mivel nincsen saját belső energiaforrásuk, így halványak, hidegek és folyamatosan hűlnek.

Az ULAS J222711-004547 katalógusjelű, újonnan azonosított barna törpe azzal hívta fel magára a felfedezők figyelmét, hogy sokkal vörösebb, mint a “normál” barna törpék. Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett megfigyelések és a kifinomult adatfeldolgozási technikák eredményeként kiderült, hogy ezen különleges tulajdonságot egy, a felső légkörben található vastag felhőréteg okozza. A kutatást vezető Federico Marocco (University of Hertfordshire) magyarázata szerint azonban nem olyan típusú felhőkről van szó, melyek a földi légkörben képződnek, mivel az ULAS J222711-004547 esetében főleg ásványi anyagok – mint például ensztatit (Mg2Si2O6) és korund (Al2O3) – porából állnak. Marocco és munkatársai a megfigyelések alapján nem csak a por jelenlétét tudták kimutatni, hanem a felhők porszemcséinek méretét is meg tudták becsülni. A porrészecskék nagysága pedig befolyásolja az égbolt színét.

20140208_vervoros_az_egbolt_egy_barna_torpe_felett_1
Fantáziarajz az ULAS J222711-004547 katalógusjelű, most felfedezett barna törpéről, melynek légkörét egy vastag, főleg szilikátok porából álló felhőréteg dominálja. Ennek következtében a színe extrém vörös, megkülönböztetve ezzel a “normál” barna törpéktől. (Neil J. Cook / Centre for Astrophysics Research, University of Hertfordshire)

A népi bölcsesség alapján ha napnyugtakor vörös az égbolt, akkor jó idő lesz, de ha napkeltekor, akkor rossz. (Egy amerikai tengerész-versike szerint “Red sky at night, sailor’s delight. Red sky in morning, sailor’s warning.”, azaz “Vörös ég éjjel, tengerész indulj el! Vörös ég reggelre, ne szállj tengerre!”) Nálunk az uralkodó szélirány nyugat/északnyugati, ezért ha a reggeli égbolt vörös, az azt jelenti, hogy a kelő nap fénye a keleti tiszta égbolton keresztül akadálytalanul esik a nyugatról érkező, nedvességet hozó felhőkre. Ellenkezőleg, ahhoz hogy este lássunk vörös felhőket, a napfénynek nyugatról kell szabad úttal rendelkeznie, hogy megvilágíthassa a kelet felé távozó nedves felhőzetet. Az ULAS J222711-004547 égboltja azonban állandóan vörös színű, ami azt jelenti, hogy légköre jelentősen különbözik a Földétől, és a pára mellett főleg porrészecskék dominálják.

A Naprendszer óriásbolygóinak, a Jupiternek és a Szaturnusznak az atmoszférája különböző összetételű rétegekből épül fel: tartalmaz ammóniát, hidrogén-szulfidot és vízgőzt is. A most felfedezett barna törpe légköre azonban forróbb, s bár szintén van benne vízgőz, némi ammónia és metán is, de főként agyagszemcse méretű porrészecskék dominálják. A kutatócsoport egyik tagja, Avril Day-Jones (University of Hertfordshire) szerint a valaha észlelt legvörösebb barna törpe ideális célpontja lehet azoknak a megfigyeléseknek, amelyek alapján jobban megérthetjük az időjárás viselkedését ilyen extrém objektum-légkörökben, ezen keresztül pedig az óriásbolygók atmoszféráinak összetételéről és működéséről is pontosabb képet alkothatunk.

Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg.

Forrás: ScienceDaily 2014.02.06.

Hozzászólás

hozzászólás