Az ESO VLT páratlanul részletes felvétele az R Aquarii kettőscsillagról

2082

SPHERE bolygóvadász műszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról.

A SPHERE bolygóvadász műszer egy új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról. A felvételt a SPHERE/ZIMPOL műszeregyüttessel készítették az R Aquariiról. A képen látható maga a kettőscsillag, valamint a csillagpáros által kilövellt anyagsugarak. Forrás: ESO/Schmid et al.

Ez a látványos felvétel feltárja az R Aquarii nevű különleges kettőscsillag környezetének rejtett titkait. Míg a legtöbb kettőscsillag az őket összekapcsoló gravitációs vonzásnak köszönhetően elegáns táncot lejt egymás körül, az R Aquarii csillagainak kapcsolata messze nem ilyen békés. Elenyészően kicsiny mérete ellenére a páros kisebbik tagja folyamatosan anyagot szippant el a haldokló kísérőjétől – egy vörös óriástól.

A sok éves folyamatos megfigyelések feltárták az R Aquarii felvétel közepén látható két csillagának különleges történetét. A kettős nagyobbik, vörös óriás tagja egy Mira típusú változócsillag. Ezek az életük végén járó csillagok, miközben a Napénak ezerszeresére fényesednek, pulzálni kezdenek. Levetve táguló külső burkukat, anyagot juttatnak a csillagközi térbe.

Ennek a hatalmas csillagnak a haláltusája már önmagában is lenyűgöző, ám a kísérő fehér törpecsillag hatása ezt az érdekes csillagászati eseményt baljóslatú kozmikus látványosságba fordítja. A vörös óriásnál sokkal kisebb, sűrűbb és forróbb fehér törpe lenyúzza az anyagot nagyobb társa felszínéről. A felvételen a csillagok kölcsönhatása következtében az R Aquariiból kilövellő anyagnyalábokat is szemügyre vehetjük.

Időnként kellő mennyiségű friss anyag gyűlik össze a fehér törpe felszínén ahhoz, hogy beindulhasson egy termonukleáris nóvarobbanás. Ez a rendkívül energikus esemény rengeteg anyagot repít ki a világűrbe. A fotón korábbi nóvarobbanásokból származó anyagmaradványokat is láthatunk a középpontból kiáramló finom anyagfelhők formájában.

Az R Aquarii mindössze 650 fényév távol van tőlünk – csillagászati értelemben szinte a szomszédunk, – így ez az egyik legközelebbi szimbiotikus kettős. Ennél fogva ez az érdekfeszítő csillagpár évtizedek óta élvezi a csillagászok kitüntetett figyelmét. Az R Aquarii különleges részleteinek miriádjait rögzítő felvétel elkészítése  jó választásnak bizonyult a SPHERE nevű bolygóvadász műszer egy részegysége, a Zurich IMaging POLarimeter (ZIMPOL) nevű eszköz képességeinek kipróbálása gyanánt. Az eredmény a jól ismert NASA/ESA Hubble-űrtávcső korábbi felvételénél is élesebb fotó lett.

A csillagászok a tanulmányukhoz nem csak a SPHERE műszerrel gyűjtöttek adatokat. A távcsövek csapatmunkájának szép példájaként a kutatók a VLT adatait a Hubble-űrtávcsövön működő Wide Field Camera 3 (WFC3) képrögzítő egység megfigyeléseivel is kiegészítették. A Hubble rendkívüli érzékenysége és nagy látómezeje révén az R Aquarii tágabb környezetét tudta rögzíteni, míg a SPHERE/ZIMPOL műszeregyüttes a nagy felbontásával a központban elhelyezkedő szimbiotikus kettőscsillagról készíthetett minden korábbit meghaladó részletességű felvételeket. A csillagászok annak köszönhetően tudták kihasználni a Hubble adatok előnyeit, hogy az űrtávcső véletlenül éppen néhány nappal a VLT SPHERE megfigyelései előtt készített fotót az R Aquarii kettőscsillagról. A szerencsés időzítés a kutatócsoport egyik tagjának szavai szerint „egyedülálló lehetőséget biztosított a ZIMPOL fényességméréseinek pontosítására és a műszer hatásfokának kalibrálására.” A kép egyszerre mutatja a Hubble nagy látómezejű felvételét és a VLT/SPHERE páratlan megfigyelési képességeit demonstráló apró részleteket. Forrás: ESO/Schmid et al./NASA/ESA.

A több évnyi fejlesztés eredményeként létrejött SPHERE műszer a csillagászat egyik legnagyobb kihívást jelentő izgalmas területe, az exobolygók utáni kutatás céljaira készült. Csúcstechnológiájú adaptív optikája és speciális műszerei, köztük a ZIMPOL segítségével az eszköz közvetlen leképezéssel képes exobolygókat észlelni. A SPHERE képességei azonban nem korlátozódnak a rejtőzködő exobolygók felkutatására. Az eszköz segítségével számos egyéb égitesttípus is eredményesen tanulmányozható, amint azt az R Aquarii különleges részleteiről készült, itt bemutatott felvétel is igazolja.

Forrás: ESO

Hozzászólás

hozzászólás