Hihetetlenül szoros keringésű vörös törpék kettősei

633
A Tejútrendszer csillagainak nagyjából fele kettős rendszert alkot, azaz két csillag kering egymás körül. Nagy valószínűséggel ezen rendszerek tagjai körülbelül egyidőben jöhettek létre és gyakorlatilag születésüktől fogva egymás körül keringenek. Az elméletek szerint az egymáshoz túl közel keringő csillagok gyorsan egy nagyobb objektummá olvadnak össze. Ezt támasztotta alá az elmúlt három évtized sok-sok megfigyelése, rengeteg kettős rendszert fedeztek fel (leginkább Napunkhoz hasonló komponensekből állókat), de nem találtak öt óránál rövidebb keringési periódusút.

Az utóbbi öt évben az Egyesült Királyság Hawaii-szigeteken lévő, infravörös UKIRT teleszkópjával (United Kingdom Infrared Telescope) a közeli infravörös tartományban csillagok százezreit figyelték, közöttük több ezer vörös törpét az európai RoPACS (Rocky Planets Around Cool Stars – azaz kőzetbolygók hideg csillagok körül) projekt keretein belül. A vörös törpék körülbelül tízszer kisebb méretűek és ezerszer kisebb luminozitásúak a Napnál. Habár ez a leggyakoribb csillagtípus a Tejútrendszerben a hagyományos égboltfelmérések során csak keveset észlelnek közülük, mivel a látható tartományban meglehetősen halványak.

A Bas Nefs (Leiden Obszervatórium, Hollandia) által vezetett kutatócsoport négy olyan kettős rendszert fedezett fel az UKIRT segítségével, amelyek tagjai kevesebb mint négy óra alatt kerülik meg egymást. A szakemberek korábban azt gondolták, hogy ilyen szoros kettős rendszerek nem is létezhetnek, mivel még fiatal korukban össze kellett volna ütközniük és egy nagyobb csillaggá egyesülniük.


Fantáziakép az egyik frissen felfedezett vöröstörpe-párról, melynek tagjai rekordidőt jelentő 2,5 óra alatt kerülik meg egymást (J. Pinfield, RoPACS).

Egyelőre nem tisztázott, hogy alakulhattak ki ilyen közeli pályák. Egyik lehetséges magyarázat, hogy a vörös törpék sokkal aktívabbak, mint ahogy azt korábban gondolták. Lehetséges, hogy mágneses erővonalak indulnak ki a "hideg" komponensekről, amelyek csavarodnak, deformálódnak, miközben egymás felé spiráloznak, így generálva extra aktivitást csillagszél, flerek és kiterjedt csillagfoltok formájában. Az erőteljes mágneses aktivitás pedig lassíthatja a csillagok kezdeti, gyors forgását, ami lehetővé teheti, hogy jobban megközelítsék egymást.

A felfedezésről a Monthly Notices of Royal Astronomical Society havi folyóiratában jelenik meg beszámoló. A mostani hírhez kapcsolódó, szomorú fejlemény szerint az UKIRT távcső működésére jövő ősztől nem lesz pénz, így az egyik legsikeresebb brit távcső nagy valószínűséggel befejezi működését.

Forrás: Science Daily, 2012.07.05.

Hozzászólás

hozzászólás