Két boly­gót is ta­lál­tak Kap­teyn csil­la­ga kö­rül

1730

Egy nemzetközi kutatócsoport két bolygót is azonosított a Naprendszer közvetlen szomszédságában található híres, nagyon idős Kapteyn-csillag körül, amelyek közül az egyik elég meleg lehet ahhoz, hogy folyékony víz legyen rajta.

A Kapteyn-csillag közismert nevét felfedezője, Jacobus Kapteyn holland csillagász után kapta, aki a XIX. század végén azonosította az égbolt második leggyorsabban mozgó csillagaként. (Ez annyit jelent, hogy az égitest a második legnagyobb sajátmozgással rendelkező csillag az égbolton a Barnard csillag után.) A Kapteyn-csillag a galaktikus haló azon objektumaihoz tartozik, amelyek nagyon elnyúlt elliptikus pályán keringenek a Tejútrendszerben. A Napnál háromszor kisebb tömegű égitest amatőr távcsövekkel is megfigyelhető a déli Pictor (Festő) csillagképben.

A Guillem Anglada-Escudé (University of London, Universität Göttingen) által vezetett népes kutatócsoport az ESO La Silla Observatory 3,6 méteres távcsövén üzemelő HARPS spektrográf, a Las Campanas Observatory Magellan teleszkópjának PFS (Planet Finding Spectrometer) és a Keck Observatory HIRES spektrográfja által szolgáltatott radiálissebesség-adatok alapján detektálta a nagyon öreg csillag körül a két bolygót, és határozta meg keringési periódusukat és becsült tömegeiket is. A csoport egyik tagja, Jeff Crane (Carnegie Institution) szerint a bolygók által okozott rendkívül kicsiny (néhány m/s) effektus kimérése valóságos technikai csoda. Anglada-Escudé szerint egyébként is nagy meglepetésként érte őket a bolygók detektálása, a korábbi adatok ugyanis szabálytalan mozgásra utaltak, ezért nagyon rövid periódusú planétákra gondolhattak csak, az eredmény azonban nem ezt mutatja.

A Kapteyn b jelű bolygó tömege legalább ötszöröse a Földének, csillagát pedig 48 napos periódussal járja körbe, ami azt jelenti, a planéta elég meleg ahhoz, hogy a felszínén folyékony víz lehessen. A második bolygó, a Kapteyn c egy még ennél is nagyobb tömegű szuperföld, amelynek keringési ideje 121 nap, így erről már azt gondolják, hogy túl hideg a folyékony víz létezéséhez. Jelenleg a bolygóknak még csak néhány paramétere (közelítő tömeg, keringési periódus, csillaguktól mért távolságuk) ismert. Azt, hogy valóban van-e víz rajtuk, majd csak a közeljövő mérései dönthetik el, melyek során – ma még esetleg fejlesztés alatt álló műszerekkel – a légkörüket is meg tudják vizsgálni. Pamela Arriagada (Carnegie Institution) szerint ennek ellenére óriási dolog stabil, potenciálisan lakható bolygórendszert találni egy ilyen közeli csillag körül, és ez újabb bizonyítéka annak, hogy majdnem minden csillag rendelkezik bolygókkal.

20140606_ket_bolygot_is_talaltak_kapteyn_csillaga_korul_1
A Kapteyn csillag bolygóival együtt valószínűleg egy, a Tejútrendszer által szétrombolt és bekebelezett törpegalaxisból származhat. A fantáziarajz egy ilyen galaktikus kannibalizmus által kialakított jellegzetes csillagáramot mutat. (Victor Robles, James Bullock, Miguel Rocha, University of California Irvine / Joel Primack, University of California Santa Cruz)

A Kepler-űrtávcső által felfedezett bolygók általában több száz fényévre vannak tőlünk. Ezzel ellentétben a Kapteyn-csillag mindössze 13 fényévre található, amivel a Naptól mért távolság sorrendjében a 25. csillag a listán. A felfedezést a Kapteyn-csillag különös története is érdekessé teszi. Az objektumról úgy gondolják, hogy egy törpegalaxisban született, amit a Tejútrendszer régen szétmarcangolt és elnyelt. A galaktikus kannibalizmus következtében a csillag új pályára állt, és jelenleg a Tejútrendszer halójának része. Valószínűleg a bekebelezett galaxis magjának maradványa a 16 ezer fényév távolságban található, több százezer hasonlóan öreg csillagot tartalmazó Omega Centauri gömbhalmaz (ami ezen elképzelés szerint tehát nem is valódi gömbhalmaz). Ez alapján a Kapteyn csillag kora 11,5 milliárd év lehet, ami 2,5-szerese a Földének és “mindössze” 2 milliárd évvel kevesebb az univerzum 13,7 milliárd éves koránál.

Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban jelent meg.

Forrás: ScienceDaily 2014.06.06.

Hozzászólás

hozzászólás