Sikeresen talaj- és kőzetmintát gyűjtött a Hold túloldalán a kínai holdszonda és a mintákkal a visszatérő egység elhagyta a Hold felszínét. Két nappal később a holdkörüli pályán összekapcsolódott az ott keringő földi visszatérő egységgel.
Kína Chang’e-6 („Holdistennő”) holdszondája 2024. június 1-jén 22:23:16 világidőkor leszállt a Hold túloldalán, az Apollo-medence déli pereménél. A leszállóegység és a Föld közötti rádiókapcsolatot a Hold körül keringő Csüecsiao-2 (Queqiao-2) átjátszó műhold biztosítja. Az elsődleges küldetés talaj- és kőzetminta gyűjtése a Hold tőlünk nem látható túlsó oldalán és a minta visszahozása a Földre részletes laboratóriumi vizsgálatok céljából. A tervek szerint mintegy 2 kg-nyi anyagot gyűjt a holdszonda.
A holdszonda egy mini holdjárót is magával vitt, amit a talajra bocsátott. A rover a felszín talaja és kövei kémiai összetételét vizsgálja egy képalkotó infravörös színképelemzővel, emellett kamerájával távolabbról le is fotózta az egész szondát, amint éppen a mintavevő kar működésben van (bal oldalon az alábbi képen).
Az alábbi videó a Chan’e-6 leszállóegységének talaj- és kőzetminta gyűjtésének főbb mozzanatait mutatja be.
Az alábbi videó a Chang’e-6 felszíni és fúrással történt talajmintavételét és a visszatérő tartályba történő behelyezését mutatja, valamint visszatérő egység elindulását a Holdról egy rövid animációval.
A Holdról felemelkedett egység holdkörüli pályán 2024. június 6-án 06:48 világidőkor randevúzott és sikeresen dokkolt a keringő egységgel. A dokkolás után a mintákat tartalmazó tartály átkerült a Földre visszatérő egységbe, ami a tervek szerint június 20-án elindul a Föld felé. Az utazás vége június 25-én érkezik el a Belső Mongólia területén történő leszállással.
Az alábbi videó a dokkolás eseményeit foglalja össze röviden.
A talaj- és kőzetminta gyűjtésen kívül még több más tudományos mérés is történt. A fedélzeti kamerák és a Hold felszíni összetételét meghatározó műszerek rendben működtek. Vannak nemzetközi együttműködésben készült műszerek is a landeren: a radon gázt detektáló francia műszer (DORN: Detection of Outgassing RadoN), ami az egykori helyi vulkáni területre jellemző radon jelenlétét méri, a svéd NILS (Negative Ions at the Lunar Surface) a felszín közeli semleges ionokat mérő műszer a napszél és a holdfelszín kölcsönhatásának következményeit vizsgálja. Az olasz készítésű passzív lézertükör a leszállóegység tetején lehetőséget ad a Hold túlsó oldala felett elhaladó űrszondák lézer jeleinek visszaverésével a távolság meghatározására (INRRI: INstrument for landing-Roving laser Retroreflector Investigation).
A hír a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt témaköréhez kapcsolódik.
Források:
- Space News (2024.06.04.)
- China Daily (2024.06.04. 07:55)
- EyesonSci – Xinhua News (2024.06.04. 13:04:15)
Kapcsolódó internetes oldal:
