Hullócsillag-kitörés szombat este?

633

A Draconidák egy igazi XX. századi meteorraj, ugyanis az 1900-as évek előtt még nem létezett, pontosabban a meteorrajt létrehozó 21P/Giacobini-Zinner-üstökös korábban nem keresztezte a földpályát. A számunkra lényeges változások 1898 októberében történtek, amikor az égitest megközelítette a Jupitert, melynek gravitációs tere megváltoztatta az üstökös pályáját. Az akkor még ismeretlen égitest napközelpontja ezt követően már a földpályán belülre esett. Az ismeretlenség azonban nem tartott sokáig, mert a soron következő, 1900-as napközelségkor Michel Giacobini felfedezte az üstököst. Az 1913-as újrafelfedezés – ekkor Ernst Zinner találta meg – után jöttek rá a csillagászok, hogy az üstökös egy új meteorrajt hozhat létre, melyet a későbbi években többször is sikeresen megfigyeltek, de az október 9-10-e környékén jelentkező áramlat nem mutatott különösen nagy aktivitást.

A 21P/Giacobini-Zinner-üstökös 1998. október 22-én. A felvételt Kiss László, Sárneczky Krisztián és Szabó Gyula készítette a Piszkéstetői Csillagvizsgáló 60 cm-es Schmidt-távcsövével.

Nem úgy 1933-ban, amikor európai megfigyelők a XX. század, sőt minden idők egyik legnagyobb meteorkitörésének lehettek szemtanúi. Az esti órákban jelentkező meteorvihar legaktívabb időszakában percenként 200-300 meteort lehetett látni, de az írországi Armagh Obszervatóriumból feljegyeztek egy olyan 5 másodperces időszakot, amikor nagyjából 100 draconida meteor tűnt fel az égen! A hullócsillagok többnyire halványak és lassúak voltak, de sok tűzgömböt (a Vénusznál fényesebbnek látszó meteor) is láttak. A 6,5 évenként visszatérő üstökös 1940-ben nem okozott kitörést, 1946-ban viszont ismét jelentkezett a meteorraj, ekkor az észak-amerikai megfigyelők számoltak be 50-60 meteor/perces kitörésről. Ezek után nem meglepő, hogy a későbbi években mindig nagy reményekkel várták az üstökös, és így a meteorraj visszatérését.

Leonida meteorok a Niagara-vízesés felett a raj 1833-as kitörésekor. A korabeli festmény jól mutatja, hogy mekkora élmény egy igazi meteorkitörést látni.

A további kitörések azonban elmaradtak, 1972-ben 10-15 meteor jelentkezett óránként, 1985-ben pedig teljesen elmaradt a maximum. Ezek után szinte feledésbe merült a raj, ám 1998 elején több számítást is közzétettek, melyek alapján október 8-án ismét jelentkezhetnek a Draconidák. A korábbi évek tapasztalatai alapján mindenki szkeptikus volt, ám távol-keleti észlelők megfigyelései szerint 1998. október 8-án "visszatértek" a Draconidák. A 100 meteor/órás hullás ugyan nem meteorvihar, de megegyezik az augusztusi Perseidák aktivitásával, vagyis igen szép hullást jelent. Ilyen előzmények után igen nagy érdeklődéssel várjuk október 8-át, hiszen 2011-re ismét kitörést jeleznek előre a számítások.

 

A Draconida meteorraj radiánsa a Draco csillagképben, a sárkány fejénél található. A meteorok innen látszanak szétsugárzódni, ám az égbolt bármely részén feltűnhetnek. (imo.net)

Ezek alapján két meteorfelhőn fogunk áthaladni szombat este 6 óra és éjfél között, melyek közül a második, este 10-re előrejelzett maximum tűnik a biztosabbnak. A napnyugta környékére előrejelzett, fényesebb meteorokból álló maximumot olyan porfelhőktől várják, melyeket az 1800-as évek végén dobhatott ki az üstökös, ám mivel 1900 előtt nincs megfigyelésünk az üstökösről, nem tudhatjuk, hogy valóban mutatott aktivitást, vagy sem.

Október 8-án este több, a 21P/Giacobini-Zinner-üstökös által korábban kidobott porfelhőn haladunk keresztül. Az ábra bolygónk útját mutatja a porfelhők közt. (Vaubaillon et al.)

Az este 10 órára jelzett kitörést az 1900-ban és 1907-ben kiszabadult porszemek okozhatják, nagysága elérheti a 600 meteor/órát, bár egyes előrejelzések csak 50-100 meteor/órát jósolnak. A kérdés eldöntésére a legjobb módszer, ha magunk is meggyőződünk arról, hogy mi történik szombat este az égen, reméljük ebben az időjárás nem fog megakadályozni minket. Sajnos egy komoly zavaró tényező viszont lesz, a négy nappal telehold előtt járó égi kísérőnk. Az erős holdfény a halvány meteorokat biztosan eltünteti az égről, de ha valóban 500-600 meteor villan fel egünkön egyetlen óra alatt, elég fényes lesz köztük ahhoz, hogy életünk egyik legszebb természeti jelenségében gyönyörködhessünk.

Hozzászólás

hozzászólás