2012-ben kedvező körülmények között, hétvégi időpontban és sötét égen láthatjuk az év legizgalmasabb csillagászati eseményét, a Persieda meteorraj maximumát. A hajnalban felkelő holdsarló nem fogja zavarni a megfigyelést, ám különös hangulatot kölcsönöz majd a meteorok megfigyeléséhez.
A Perseidák első megfigyelése Kr.u. 36-ban történt Kínában, vagyis egy régóta létező meteorrajról van szó. A meteorokat létrehozó porszemek a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle-üstökösből származnak, melyet szintén láttak az ókori Kínából Kr.e. 68-ban. A számítások szerint az üstökös már ezt megelőzően is keresztezhette a földpályát, így akár sok ezer éves is lehet az áramlat, csak feljegyzések nem maradtak róla. Az üstökös pályája mentén szétszórt por mára egy igen széles lepellé terebélyesedett, így már július második felében is láthatunk Perseida meteorokat, természetesen ekkor még kis számban. A porfelhő legsűrűbb részén augusztus 11-12-e környékén haladunk át, de már a környező éjszakákon is igen kellemes meteortevékenységet láthatunk.
A Swift-Tuttle-üstökös az 1992-es visszatérése idején (Herman Mikuz felvétele)
A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként, ami a Swift-Tuttle-üstökös legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhető. A szülőüstökös közelében ugyanis sűrűbb a porfelhő, mint attól távolabb. Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelőket. További érdekesség, hogy a fényes meteorok aránya augusztus 8-a körül a legnagyobb, miközben a legtöbb meteor 12-én jelentkezik.
A meteorok a Perseus csillagkép irányából látszanak jönni, de nem onnan
indulnak, így az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A tapasztalatok
szerint déli és északi irányba nézve láthatjuk a legszebb rajtagokat (S&T)
A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, sokkal inkább egy kényelmes, dönthető támlájú kerti ágyra, meg egy jó hálózsákra. De sose a zenitet, a fejünk feletti pontot bámuljuk, inkább valahova félúton a zenit és a horizont közé, úgy 45 fok magasra nézzünk. Kitüntetett irány sincs, a hullócsillagok az ég bármely részén feltűnhetnek, de talán a déli vagy az északi irány kicsit kedvezőbb lehet. A lényeg, hogy ne legyenek közvetlen fények, és minél sötétebb égbolt alól végezzük a megfigyelést. Ha az időjárás is kedvezően alakul, az esti órákban 10-20, a hajnali órákban viszont akár 30-40 meteort is láthatunk egy óra alatt. Gyakran előfordul, hogy sok percig nem hullik egyetlen meteor sem, aztán egy percen belül jön 3-4 is.
Egy fantasztikus felvétel a 2005-ös Perseida-maximum idején készült, és két éjszaka alatt felvett 3555 felvétel összegzéséből született. Nagyjából 160 rajtag látható rajta. (Fred Bruenjes felvétele)
Hangsúlyozzuk, hogy megfigyelésre a nagyvárosoktól távoli, fényszennyezéstől mentes, jó körkilátású helyszínek a legalkalmasabbak.
Akik ragaszkodnak a nagyvárosi Perseida-nézéshez, azoknak Budapesten belül a budai hegyvidék a legalkalmasabb helyszín (pl. a Normafa környékét és a Hármashatár-hegyet ajánljuk), és a Sziget-fesztivál résztvevői is figyelemmel kísérhetik az égi csillaghullást.
Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló
augusztus 11-én szombaton 21 órától várja az érdeklődőket egy kis
Perseida-nézésre. A programot előadások színesítik, valamint a meteorok mellett
távcsöves nézelődésre is lehetőség nyílik – amennyiben derült lesz az idő.
Programajánló
Tűzgömb-parti Hegyhátsálon
Hullócsillagok éjszakája Anna-ligetben
Csillagséta Hármashegyalján
Perseida-tábor Palén