Vénusz-átvonulás 2012. június 6-án

832

Az év csillagászati eseménye a június 6-án, szerdán zajló Vénusz-átvonulás. A látványosság napkeltekor már zajlik, és helyi idő szerint röviddel 7 óra előtt ér véget, azaz kicsivel több, mint két órán át láthatjuk a Vénusz csöppnyi korongját a Nap fényes arca előtt. Amint azt a 2004-es esemény során már megtapasztalhattuk, szabad szemmel is látható lesz az apró foltocska – természetesen a Nap megfigyeléséhez kötelező védőeszközök használata mellett.

Az idei átvonulás során a Vénusz útja a Nap előtt 6 és fél órán át tart a belépéstől (amikor a Vénusz sötét korongja megjelenik a Nap keleti peremén) a kilépésig (amikor a másik oldalon elhagyja azt), de Magyarországról csak az utolsó órát és a kilépést lehet megfigyelni. A kilépés lesz számunkra a jelenség legérdekesebb része, mert ekkor különös fényjelenségeket figyelhetünk meg. A harmadik és negyedik kontaktus között 18 perc telik el, így viszonylag kényelmesen lehet észlelni, fotózni. A Vénusz a Nap északi részén halad át, átmérője 58,3", míg a Napé 1890", arányuk 1:32,4. A Vénusz majdnem egy ívperces korongja mindössze 0,001 magnitúdós fénycsökkenést fog okozni.

Nagyon fontos a megfelelő szűrők használata az átvonulás megfigyelésekor. Az 1999-es napfogyatkozásra vásárolt napfogyatkozás-néző szemüvegek közül a fémes felületűek továbbra is biztonságosan használhatóak a szabadszemes megfigyelésre, amennyiben a felületük mindenféle sérüléstől mentes. A csak fénycsökkentő hatású, sötét felületű változatok ennyi év után már nem biztos, hogy teljes védelmet nyújtanak a napfény káros sugarai ellen, ezek használata nem javasolt. Távcsöves megfigyelés esetén megfelelően gőzölt üveg- vagy fóliaszűrőt használjunk.

A jelenség hátteréről részletesen a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján olvashatunk.


A jelenség "menetrendje" különböző magyarországi városokra


A Vénusz-átvonulás lefolyása

A tőlünk megfigyelhető kontaktusok és az ezek során megfigyelhető jelenségek a következők:

3. kontaktus: A Vénusz belülről érinti a napperemet, ezután a Vénusz-korong egyre kisebb darabja látható a napkorong szélén. A „fekete csepp” jelenség miatt várható, hogy röviddel a kontaktus előtt egy sötét híd köti össze a két égitestet, mintha a napperem már magához akarná „szippantani” a bolygót. A kontaktus időpontja az, amikor a két égitest alakjából arra következtetünk, hogy éppen érinti egymást a két körív, de jegyezzük fel a „fekete csepp” láthatóságát és idejét is. A Vénusz-korong nem lesz kontrasztos, a vastag légkör diffúzzá teszi a bolygó korongját.

4. kontaktus: A Vénusz korongja teljesen elhagyja a Napot, a két korong kívülről érintkezik egymással. A bolygó légköre miatt távcsővel néhány percig még követhető a Vénusz útja a Nap mellett.


A bolygó kilépésének fázisai a 2004-es Vénusz-átvonuláskor (Ladányi Tamás felvétele)

Borult idő esetére tervezzünk „menekülési útvonalat”! Elképzelhető, hogy az országon belül is lehet derült területet találni, de lehet, hogy külföldre kell utazni, hogy ismét megláthassuk a Vénusz sötét sziluettjét a Nap előtt. „Esőnap” nincs! A következő átvonulásra 2125. december 8-ig kellene várni, de akkor is csak az eleje látható. (A 2117-es jelenség egyáltalán nem lesz Magyarországról látható.) 2247. június 11-én ugyan magas napállás mellett az egész átvonulás látható lesz tőlünk, de az már a távoli utódaink eseménye.
A Vénusz-átvonulások különlegességét a jelenség ritkasága adja. A távcső feltalálása óta összesen hét alkalommal volt ilyen jelenség, ebből hatot meg is figyeltek. 


A mostani átvonulás legérdekesebb eseménye: a bolygó kilépése a napkorong elől


A jelenség láthatósága. Az ideális helyszín: a Távol-Kelet

Magyarország különböző pontjai között túl nagy eltérés nem lesz, bár a keleten élőknek kedvez a korábban kelő Nap. A napkelte időpontjában akár 25-30 perces eltérések is lehetnek köszönhetően a közelgő nyári napfordulónak. Magyarország északkeleti csücskében (a Nyírségben Tiszabecsnél) 4:30-kor kel a Nap, míg délnyugaton 5:02-kor. Érdemes lesz tehát keletebbre és északabbra utazni. A bolygófotózáshoz hasonlóan a jó kép eléréséhez válogassuk meg az észlelőhelyünket. Bár napkelte idején általában nyugodt a levegő, a júniusi magas napemelkedés során hamar felmelegedhet, ami a légköri nyugodtságot tönkreteszi. Erdős, füves vagy vízparti megfigyelőhely a legjobb választás, távol lakott területektől.

Távcső: Hosszú fókuszú, nagy nagyítású távcső az ideális, ami teljesen le van zárva a külső fényektől (pl. a rácsos Dobson-távcsöveket le kell egy lepellel árnyékolni). Napszűrő fóliát, üveget is használhatunk, vagy Herschel-prizmát. A jelenség megfigyelésének további biztonságos módja a kivetítés. A megfelelő fénycsökkentésre és a balesetek elkerülésére ügyelni kell. Előzőleg teszteljük naptávcsövünket! Különösen érdekes lehet hidrogén-alfa naptávcsövekkel észlelni a jelenséget. Ezek a 2004-es eseménykor még nem voltak elterjedve. H-alfában a Nap pereme magasabban van, a kilépés 1-2 perccel később következik be, szerencsés esetben protuberanciákat is láthatunk/fotózhatunk a Vénusz-korong mellett.

A Vénusz közeledése a Naphoz: Az esti égen az átvonulás előtt napról napra lehet követni szabad szemmel és távcsővel egyaránt bolygószomszédunkat. Távcsővel látható, ahogy gyorsan nő az átmérője és vékonyodik a sarló. Az átvonulás előtti napokban a sarló szarvai meghosszabbodnak, akár körbe is érhetik a bolygót! Ez a Vénusz-légkör tüneménye. Nappali égen akár 1-2 nappal esemény előtti és utáni Vénuszt is megpillanthatjuk, de a Nap közelsége miatt vigyázni kell az észleléskor.

Napkelte: Jó horizontú észlelőhelyeken hálás fotótéma a kelő napkorong, rajta a Vénusz fekete korongjával. Fotók mellett videókat is készíthetünk a felejthetetlen és életünkben többször már nem ismétlődő jelenségről. Közeledve a napfoltmaximumhoz reménykedhetünk néhány nagyobb foltcsoportban. Ha eddig feketének láttuk a napfoltok umbráját, most meglepődhetünk, hogy a Vénusz sziluettje még sötétebb. Napkelte után a bolygó egyre gyorsulva fog közeledni a Nap pereméhez.

Kilépés: A megfigyelés leglényegesebb és leglátványosabb része. Sajnos az alacsony napállás miatt hullámzó napperemre számítunk, ami megnehezíti a pontos kontaktusmérést. A régiek által zavaróként feljegyzett fekete-csepp jelenséget 2004-ben szinte alig láttuk a mai modern, jó képalkotású távcsövekkel. Sokkal zavaróbb volt a legutóbb is megfigyelt „Lomonoszov-gyűrű”, amit a bolygó légköre okozott. Ez a két jelenség eléggé megnehezítheti a pontos időmérést, amikor a két égitest pereme érintkezik. A fekete korong körüli világos gyűrű nem feltétlenül lesz egyforma fényességű, lehet, hogy csak némely része látszik majd. Ma már az időmérésnek nincs szerepe a naptávolság meghatározásában, de a kontaktus-időpontokat feltétlenül jegyezzük fel.


Ha egy papírlapra távcsővel kivetítjük a Napot, biztonságosan figyelhetjük a jelenséget. Előnye, hogy egyszerre többen is szemlélhetik a Vénusz-átvonulást.


Soha ne nézzünk a Napba, csak biztonságos napfogyatkozás-néző szemüveggel. Az ívhegesztéshez használatos 13-as fokozatú hegesztőüvegek is megfelelnek a célnak. Így se nézzünk hosszú ideig a Napba. 5-10 másodpercig szemlélődjünk, majd tartsunk néhány perc szünetet. A jelenség lassú lefolyása amúgy sem indokolja a folyamatos szemlélődést.

Bemutatóhelyek

A Magyar Csillagászati Egyesület önkéntesei az ország számos pontján várják az érdeklődőket. A részletes lista itt található.

Várjuk Olvasóink híradásait és képeit és videóit a hirek@csillagaszat.hu címen!

Hozzászólás

hozzászólás