Ajándék másodperc szilveszter éjszakáján

Időnként
előfordul, hogy a naptárban vagy az órán nem a
megszokott rend szerint követik egymást a különböző
időegységek. Elég csak a (többnyire)
négyévenkénti szökőnapra, ill. a nyári
időszámításhoz kapcsolódó
óraátállításra gondolnunk. Van
azonban még egy „rendhagyó eset”, ami vélhetően
azért él kevésbé a köztudatban, mert
mindennapi életünkre kifejtett hatása rendkívül
csekély, mondhatni észrevehetetlen.

Szilveszter éjszakáján
azonban ismét részesei lehetünk a legutóbb
3 éve bekövetkezett (helyesebben: végrehajtott)
eseménynek, mely abból áll, hogy egy extra
másodpercet iktatunk be időszámításunkba.
(Ami tulajdonképpen olyan, mintha 1 másodpercre
megállítanánk minden órát.) Az ún.
szökőmásodperc betoldására londoni
idő (koordinált világidő, UTC) szerint éjfélkor
kerül sor. A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy
UTC szerint 2008. december 31-én 23 óra 59 perc 59
másodperc után még nem az éjfél
következik, hanem 23 óra 59 perc 60 (!) másodperc.
Csak az ezt követő másodpercben kezdődik majd az UTC
szerinti 2009-es esztendő, ekkor lesz január 1-je 0 óra
0 perc 0 másodperc. Fontos megjegyezni, hogy a szökőmásodperc
az egész Földön ugyanekkor kerül beiktatásra,
tehát nem az egyes zónaidők szerinti éjfélkor!
A tőlünk nyugatra fekvő időzónákban élőknek
figyelniük kell, nehogy 1 másodperccel korábban
búcsúztassák az óévet és
köszöntsék az újat. Nem biztos (bár
nem is elképzelhetetlen), hogy az ünnepségeken a
visszaszámlálás alkalmával erre
tekintettel lesznek. Nekünk az a szerencsénk, hogy itthon
a nevezetes pillanatban már 2009. január 1-jét
fogunk írni, s időmérőink hajnali 1 órát
mutatnak. Mi (a tőlünk keletre fekvő időzónák
területén élőkkel egyetemben) abban a helyzetben
vagyunk, hogy akkor kezdődik az új évünk, amikor
az előzetesen is várható, még a „szöktetés”
előtt. A közép-európai időzóna területén
(így hazánkban is) 0 óra 59 perc 59 másodperc
után 0 óra 59 perc 60 másodperc következik,
és csak ezután üti el az óra az egyet
(1:00:00). Tehát nálunk az új év első
órája 3601 másodpercből fog állni.

A szökőmásodperc
beiktatása

Miért van szükség
erre a léptetésre? Azért, hogy mindennapi
életben használatos időnk szinkronban legyen a Föld
tengely körüli forgásával, ill. a napszakok
tényleges változásával. Igaz, hogy
időrendszerünk kisebb egységei (óra, perc,
másodperc) annak idején a nap törtrészeiként
kerültek meghatározásra, de a Föld forgásának
lassulása miatt a nap egyre hosszabb lesz, így többek
között az eredetileg a közepes nap 86 400-ad
részeként definiált másodperc is
„nyúlik”. Ezért ma már a másodpercet
nem csillagászati, hanem atomfizikai alapon határozzák
meg¹,
s az ennek megfelelő pontos időt is atomórákkal
mérik. Így a Föld forgására
alapozott világidő (UT) mellett megjelent a nemzetközi
atomidő (TAI). (Egy korábban megjelent összeállításunk
részletesen bemutatja a különböző
időrendszereket és történetüket.)

Ezzel a skálával
kellően pontosan tudjuk az időt mérni, azonban így függetlenné válunk a Föld forgásától, azaz a
napszakok tényleges változásától.
Amellett, hogy hosszú távon ez a hétköznapi
életünkben is bonyodalmakat okozhatna, vannak olyan
tudomány- és alkalmazási területek, amelyek
már másodperces nagyságrendű eltérésre
is érzékenyek. A csillagászatban, a navigáció
során, az űrkutatásban komoly problémát
jelentene, ha a „pontos idő” nem volna összhangban a Föld
tényleges forgásával, az égitesteknek az
éggömbön elfoglalt pozíciójával.
Szükségünk van arra, hogy az órák
által mutatott idő egyenletesen múljon, ugyanakkor
annak továbbra is összhangban kell maradnia a Föld
forgásával, a Nap napi járásával
(azaz a világidővel).

Ezt a kompromisszumot
valósítja meg a koordinált világidő
(UTC), amelynek alapegysége az atomidőével megegyezik,
de a világidőtől (UT1) legfeljebb 0,9 másodperccel
térhet el (abszolút értékben). Amennyiben
az eltérés ezt az értéket megközelíti,
az UTC időskálát 1 másodperccel léptetni
kell a különbség csökkentése érdekében.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 1 másodpercet be kell
iktatni, vagy adott esetben el kell hagyni az UTC-ből. Erről a
párizsi székhelyű Nemzetközi Földforgási
és Referenciarendszer Szolgálat (IERS) ad ki
közleményt. Mivel jelenleg az UT1 szerinti nap hossza
meghaladja az atomidőskálán mért napét,
mindig a világidő „marad le”, ezért eddig csak
másodpercek hozzáadására volt szükség.
Kihagyásra a rendszer bevezetése óta nem volt
példa, s mostanában nem is várható. Mivel
a nemzetközi atomidőn nem módosítunk,
szökőmásodperc beiktatása esetén a TAI és
az UTC különbsége 1 másodperccel növekszik,
az esetleges ellenkező esetben pedig ugyanennyivel csökkenne.
Rendkívüli másodpercet december 31-éről
január 1-jére, ill. június 30-áról
július 1-jére virradó éjszaka (UTC
szerint mindig éjfélkor) lehet alkalmazni. (Különleges
esetben a másik két negyedévhatáron is,
de ilyen még nem fordult elő.) Legutóbb 3 évvel
ezelőtt, 2005 szilveszterén volt példa
„pótmásodpercre”. Azt nem tudhatjuk, hogy a mostani
alkalom után mikor lesz a következő, mivel a Föld
forgásának egyenetlenségei (amelyek az UT1-ben
jelennek meg) nem jelezhetők előre pontosan. (Az elmúlt
évtizedekben előfordult, hogy évenként kellett
szökőmásodpercet beiktatni, de 1999 és 2006
januárja között hét évig egyáltalán
nem volt szükség rá.)

Jelenleg az UT1 és
az UTC különbsége –0,6 másodperc, ami a
szilveszter éjszakai korrekció után +0,4
másodpercre módosul.

Ma az UTC a „pontos
idő” alapja, melyhez az egyes zónákra jellemző
(Greenwichtől mért, legtöbb esetben egész számú
órában kifejezett) időkülönbségeket
hozzáadva megkapjuk a hivatalos zónaidőket. Ezeket
sugározzák a különböző rádióadók,
és (megfelelő kapcsolat esetén) ezeket mutatják
a rádióvezérelt órák is.
Magyarországon a hivatalos idő a téli időszámítás
idején UTC + 1 óra, a nyári időszámítás
tartama alatt UTC + 2 óra.

Egy szökőmásodperc
a nemzetközi atomidő (TAI) és a koordinált
világidő (UTC) különbségében 1 s
növekedést okoz

Bármilyen kicsiny
időegységről is van szó, némi ügyességgel
magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a
szökőmásodpercet tényleg beiktatják. Ehhez
csak annyit kell tennünk, hogy szilveszter napján egy
kellően megbízható órát (pl. a Magyar
Rádió pontos időjelzése alapján)
beállítunk (lehetőleg olyan órát
válasszunk, amely kívülről nem kap semmilyen
jelet, ill. 1 hét alatt magától legfeljebb 1
másodpercet siet vagy késik). 2009 első napjaiban
óránkat az időjelzésekkel (vagy egy
rádióvezérelt órával)
összehasonlítva észrevehetjük, hogy pontosan
beállított időmérőnk immár 1
másodpercet siet.

Szilveszter éjszakája
tehát egy másodperccel „hosszabb lesz”, mint
általában. A mindig örömteli időnyereség
mellett ugyanakkor az is jó hír, hogy – a nyári
időszámításhoz kapcsolódó
óraállítástól eltérően –
akkor sem adódik problémánk a mindennapi
életben, ha elfeledkezünk róla.

A témához
kapcsolódó hasznos információk:

• http://www.termeszetvilaga.hu/tv9711/kronosz.html
• http://tf.nist.gov/pubs/bulletin/leapsecond.htm
• http://tycho.usno.navy.mil/leapsec.html

IERS-közlemény
a mostani szökőmásodperc beiktatásáról:

• ftp://hpiers.obspm.fr/iers/bul/bulc/bulletinc.dat

Hozzászólás

hozzászólás