Életünk legkorábbi húsvétja

3171

Ez olyannyira
korainak számít, hogy még a tavaszi óraátállítást is megelőzi, amire a nyári
időszámítás legutóbbi bevezetése – 1980 – óta nem volt példa. (Legkésőbb
húsvétvasárnap hajnalán mindig előre kellett igazítani az órákat.) Így tehát
húsvétkor még meglehetősen „korán fog sötétedni”, hiszen a nyári időszámításra
még egy hétig, egészen pontosan március 30-ig várni kell.

Az igazi különlegesség azonban magának a húsvétdátumnak a ritkasága. Nézzük
meg ezt egy kicsit közelebbről! Húsvét vasárnapja sosem eshet március 22-énél
korábbi napra. Március 22-i húsvétvasárnap legutóbb 1818-ban következett be, s
ilyesmire nem is számíthatunk egészen 2285-ig. A 23-i húsvétvasárnap sem túl
gyakori. Nem sokan emlékezhetnek ilyen alkalomra, ugyanis az elmúlt 95 évben
nem volt rá példa. Utoljára 1913-ban ünnepelhettük (ill. ünnepelhették
elődeink) március 23-án a húsvétot. Ezután 2008-ban, majd 2160-ban esik e korai
dátumra Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe. A fentiek tehát azt mutatják,
hogy 2008-ban életünk legkorábbi
húsvétjára kerül sor
. (Azzal a pontosítással, hogy a 95 év felettiek
esetében „csak” holtversenyről beszélhetünk.)

Lássuk, miért is ünnepelünk idén ilyen korán, és hogy miért olyan ritka esemény
ez!

A 325-ben megtartott niceai zsinat határozata értelmében húsvét vasárnapja a
tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap
. (Bár a déli
félgömbön ekkor őszi napéjegyenlőségről beszélünk!) A napéjegyenlőség – ami
nálunk a csillagászati tavasz kezdetét jelenti, ekkor a Nap sugarai pontosan az egyenlítőre esnek merőlegesen – idén március 20-án (közép-európai idő szerint) 6
óra 48 perckor következik be, amit másnap, 21-én 19 óra 40 perckor mindjárt
telihold követ. 21-e péntekre esik, így az ezt követő vasárnap, március 23-a lesz
húsvét vasárnapja. A korai időponthoz tehát két tényező járul hozzá: a telihold
mindjárt a napéjegyenlőség után következik be, ill. a hét második felére esik
(közel a vasárnaphoz). Amennyiben valamelyik feltétel nem teljesülne, az ünnep
máris későbbi időpontra kerülne.


A kelő telehold a Polaris Csillagvizsgáló fölött (Mizser Attila felvétele) 

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy bár a húsvét meghatározására fentebb
leírt szabály látványosan rávilágít az idei különleges esemény okaira,
ugyanakkor nem teljesen korrekt. (Nagyon kevés kivételtől eltekintve ugyan helyes
eredményt ad, de nem pontosan így kell a húsvét dátumát meghatározni. Ezért
akadnak kivételek.) Mivel a húsvét leginkább egyházi ünnep, a meghatározásának
módja sem elsősorban csillagászati kérdés. Márpedig a tavaszi napéjegyenlőség
és az azt követő telihold pontos meghatározása komoly csillagászati számítások
nélkül nem lehetséges. A kereszténység korai évszázadaiban e nevezetes
csillagászati események időpontjának megállapítására nem álltak rendelkezésre
olyan eszközök, ill. módszerek, mint napjainkban. Ezért a Hold mozgását csak
közelítőleg tudták leírni: táblázatokat készítettek (melyek a Hold járásához
igazodó zsidó naptáron alapultak), s a húsvétot ezek segítségével határozták
meg. A tavaszi napéjegyenlőség dátumát is rögzítettnek tekintették, függetlenül
annak tényleges idejétől. Ez a hagyomány a mai napig megmaradt, így az ünnep
időpontjának megállapítása (és a húsvétszámító programok algoritmusa) ma is ezeken
a táblázatokon – nem pedig a napéjegyenlőség és a holdtölték tényleges
időpontjain – alapul! (Mindazonáltal a közelítés elég jó.)

A húsvét meghatározása e módszer szerint a következő lépésekben történik:

1.) Az adott év március 20-át követő teliholdjának (húsvéti holdtölte) meghatározása.

2.) A húsvéti holdtöltét követő vasárnap meghatározása. Ez lesz húsvét vasárnapja.

Itt fontos megjegyezni, hogy a húsvéti holdtölte – amely nem a valódi csillagászati,
hanem a húsvéttáblázatok alapján adódó „holdtölte” – legkorábban március 21-én,
legkésőbb április 18-án következhet be. Amennyiben vasárnapra esik, úgy azt 1
teljes héttel követi a húsvét!

A Hold két azonos fázisa között eltelt idő (egy szinodikus hónap) átlagosan
29,53 nap. Ennek az időtartamnak a tizenkétszerese valamivel több 354 napnál, így
mintegy 11 nappal kevesebb az átlagos naptári évünk hosszánál. Ennek
következtében minden évben kb. 11 nappal hamarabb következnek be a teliholdak
is, mint az előzőben. 19 naptári év majdnem egész számú többszöröse a
szinodikus hónapnak, ezért a holdfázisok 19 évenként megközelítőleg azonos
dátumra esnek. A húsvét időpontjának meghatározására szolgáló táblázatok a húsvéti
holdtölték 19 évenkénti pontos
ismétlődésével számolnak. Mivel a  valóságban a 19 éves ismétlődés csak
közelítőleg teljesül, ezért a táblázatokat időnként korrigálni kell. (Ilyen
korrekcióra legközelebb 2200-ban kerül sor.) A mellékelt 1. számú táblázatban
láthatjuk a 19 éves ciklus egyes éveihez tartozó húsvéti holdtölték dátumait az
1900-tól 2199-ig tartó időszakra vonatkozóan. Egy adott évnek a 19 esztendőt
felölelő ciklusban elfoglalt helyét az aranyszám
adja meg. Ezt úgy kell meghatározni, hogy az évszámot elosztjuk 19-cel, s az
osztás maradékához hozzáadunk 1-et.


1. táblázat:
Aranyszámok és húsvéti holdtölték (1900–2199)

Ezek után lássuk most azt, hogy mi a helyzet a 2008-as esztendővel:

2008-at 19-cel osztva maradékul 13 adódik. Ezt 1-gyel megnövelve aranyszámként
14-et kapunk. A táblázatból kiolvashatjuk, hogy a 14-es aranyszámhoz március
22-i (húsvéti) holdtölte tartozik. Hivatalosan tehát ehhez a naphoz, március
22-éhez (és nem a 21-én bekövetkező tényleges telehold napjához) kell a
következő vasárnapot megtalálni. A húsvéti holdtölte elméletileg lehetséges legkorábbi
időpontja március 21-e. Ennél mindössze egy nappal később lesz idén a telihold, s
ezután – mivel 22-e szombat lesz – már csak 1 napot kell várni a legközelebbi
vasárnapra. Ennek megfelelően az idei évben március 23-ára esik húsvét
vasárnapja.

Ugyanazt az eredményt kaptuk tehát, mint a valódi, március 20-i
napéjegyenlőség és a 21-i holdtölte felhasználásával. (Nem minden évre adódik
ugyanaz az eredmény; mindig a táblázatok alapján kapott dátum az irányadó.)

A táblázatunkból kiolvasható, hogy az 1900-tól 2199-ig tartó időszakban a
húsvéti holdtölte nem esik március 21-re. Így 2199-ig március 22-i
húsvétvasárnap nem is fordulhat elő, ugyanakkor 23-i húsvétvasárnap is csak abban
az esetben lehetséges, ha a telihold 22-ére esik. Ez nagyban hozzájárul ahhoz,
hogy a rendkívül korai időpontok ilyen ritkák mostanában. A másik oldalon, a
késői dátumok tekintetében jobb a helyzet, hiszen például a két lehetséges
legkésőbbi időpontra (április 17-ére és 18-ára) eső húsvéti teliholdak egyaránt
előfordulnak a jelenlegi ciklusban.

Három év múlva, 2011-ben mindjárt április 24-ére fog esni húsvét
vasárnapja, amely mindössze 1 nappal előzi meg a lehetséges legkésőbbi, április
25-i időpontot. Az április 25-i húsvétvasárnap sem „annyira” ritka mostanában:
legutóbb 1943-ban fordult elő ilyen, legközelebb pedig 2038-ban ünnepelhetjük e
különleges napon Jézus Krisztus feltámadását.

A 2. táblázat az elkövetkezendő évek húsvétdátumait tartalmazza, a
kiszámításukhoz szükséges információkkal együtt.


2. táblázat: A húsvét dátumának meghatározása (2008–2020)

Mivel a mozgó ünnepek (ill. jeles napok) többsége a húsvéthoz kötött,
természetesen róluk is elmondható, hogy életünkben az idén esnek a legkorábbi
időpontra. Így például a farsang már február 5-én véget ért, pünkösd
vasárnapjára pedig mindössze május 11-ig kell várnunk.

Kívánom, hogy mindenki számára kellemesen teljen 2008 igen különleges
húsvétja!

Hozzászólás

hozzászólás