Jól ismert probléma a Fermi-paradoxon: ha az Univerzum gazdag a számunkra ismert élet számára elengedhetetlen anyagokban, emellett óriási mérete miatt számtalan, élet hordozására alkalmas bolygónak kell léteznie, miért nem sikerült még más értelmes civilizációval kapcsolatba lépnünk?
A felvetett kérdésre sok tucatnyi lehetséges válasz létezik, ezek közül az egyiket Michael Hart és Frank Tipler fizikusok publikálták a 70-es, 80-as években. Érvelésük szerint az a tény, hogy egy földön kívüli civilizációnak elegendő idő állt rendelkezésre (figyelembe véve az Univerzum korát, valamint az élet számára már megfelelő csillagok és bolygórendszerek korát) a tudományos fejlődésre, az űrrepülés kifejlesztésére, önmásoló szondák előállítására, egyúttal azt is jelenti, hogy az egész Galaxisunkban bárhová, így Földünkre is eljuthattak. Mivel ennek semmi jelét nem találtuk, következtetésük szerint ilyen fejlett civilizáció nem létezik, az emberiség pedig egyedül van – legalábbis a Galaxisunkban.
Az elképzelés „ellenében” számos más megoldás született. Például 1983-ban Carl Sagan és William Newman rámutatott arra, hogy a Hart-Tipler-sejtésben felhasznált adatok (mint például egy civilizáció „terjedési” sebessége, a Galaxis meghódításának sebessége, és más alapvetések) meglehetősen nagy hibával terhelt becslések. Ugyanakkor a sejtés felteszi azt is, hogy a civilizáció végtelen terjeszkedésre törekszik, illetve hogy millió vagy milliárd évekig fennmarad.
A Hart-Tipler sejtés új megközelítést kínál a „Hol van mindenki?” kérdésre. Forrás: NASA
David Kipping (Columbia University) és számos más szakember véleménye szerint a fenti sejtés felülvizsgálatra szorul az elmúlt években lezajlott technikai fejlődés fényében, különös tekintettel a gyártási folyamatokra (pl. 3D-nyomtatás), a mesterséges intelligenciára, valamint a kereskedelmi űrrepülésben elért eredményekre. Mindezeket figyelembe véve a von Neumann-féle önmásoló gépek létezése lényegében megkerülhetetlen, és bármely, a Fermi-paradoxonra adott, az idegenek létezését adó megoldásban számos speciális feltételezésre van szükség.
Ilyen pozitív megoldást adó válaszok szerint a civilizációk igen ritkák (a ritka Föld, vagy a Nagy Szűrő-elmélet), megpróbálják szándékosan elkerülni észlelésüket (pl. állatkert-hipotézis), vagy hogy a csillagközi utazás, letelepedés rendkívül nehéz, vagy egyenesen lehetetlen. Kipping szerint a legnagyobb probléma, hogy ezek a megoldások arra is építenek, hogy minden intelligens életforma ugyanazokat a mintákat követi fejlődése és viselkedése során, például törekszik minden felfedezésére és megértésére, vagy mindenképpen önmásoló szondákat készít.
Kipping egy kissé eltérő megközelítést alkalmaz. Leegyszerűsítve, egy adott civilizációt mint fertőzést tekintve vizsgálta annak terjedését, modelljében csupán három paramétert használ: az intelligens élet megjelenésének valószínűségét; terjedési sebességét; és a rendelkezésre álló időt. Az Univerzum tágulásának sebessége is fontos tényező, mivel az eddig modellek a kérdést elsősorban Galaxisunkon belül vizsgálták. Azonban ha a már említett önmásoló szondák betölthetik a Galaxist rövid idő (300 ezer – 20 millió) év alatt, akkor még a 0,1 c-vel haladó eszközök is elérhetik a szomszédos galaxisokat. Egy galaxis tehát kétféleképpen válhat „fertőzötté”: benne jelenik meg és terjed szét az élet, vagy egy másik galaxisból érkezik. A modelleket vizsgálva ahhoz, hogy más életforma a fenti terjedés során ne jusson el hozzánk, a terjedési sebességet kell rendkívül alacsonyan tartani a modellben: kozmikus időskálán eszerint millióból csak 1 galaxis fertőződik meg az élettel – ennél nagyobb érték esetében el kell fogadnunk, hogy egyedül vagyunk értelmes civilizáció az ismert Univerzumban. Természetesen előfordulhat, hogy az alapfeltevések valamelyike hibás: például a civilizációk nem törekszenek terjeszkedésre, vagy nem élnek a szükségesen hosszú ideig.
Bárhogyan is van, saját Földünkön is számtalan civilizáció jött létre, terjeszkedett, majd bukott el. Amennyiben azonban a fenti hipotézis helyes, érdemes lenne még inkább óvni saját civilizációnkat és az azt fenntartó környezetet.
Universe Today, 2026. június 10.
