December 24-én az AES Andes, az amerikai AES Corporation energetikai cég leányvállalata egy hatalmas ipari komplexum tervét nyújtotta be környezeti hatásvizsgálatra. A tervezett komplexum fenyegeti az ESO (Európai Déli Obszervatórium) Paranal Obszervatórium feletti érintetlen égboltját, amely a világ legsötétebb észlelőhelyei közé tartozik, és ideális helyszínt biztosít a csillagászati megfigyelésekhez.
FRISSÍTÉS: A projekt elleni tiltakozásként aláírásgyűjtés indult a szakcsillagászok körében. A chilei köztársasági elnökhöz, a parlament tagjaihoz és az illetékes chilei minisztériumok vezetőihez intézett petícióban azt kérik a címzettektől, hogy a projektet más helyszínen valósítsák meg. A levelet eddig közel 3200-an írták alá, köztük a világ csillagászati közösségének vezető kutatói, Nobel-díjasokkal az élükön.
Az ipari megaprojektet a tervek szerint mindössze 5-11 kilométerre tervezik az obszervatórium teleszkópjaitól, ami visszafordíthatatlan károkat okozna a csillagászati megfigyelésekben, leginkább a projekt működése során kibocsátott fényszennyezés következtében. A komplexum áthelyezése megmenthetné a Föld egyik utolsó, valóban érintetlen sötét égboltját.
Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) által épített és üzemeltetett Paranal Obszervatóriumban végzett megfigyelések az 1999-es átadása óta számos jelentős csillagászati áttöréshez vezettek, pl. az első exobolygó-kép elkészítéséhez vagy az Univerzum gyorsuló tágulásának megerősítéséhez. A 2020-as fizikai Nobel-díjat a Tejútrendszer közepén található szupernagy tömegű fekete lyuk kutatásáért ítélték oda, amely eredmény elérésében a Paranalon lévő teleszkópok is szerepet játszottak. Az obszervatórium kulcsfontosságú eszköz a világ csillagászai, köztük a chileiek számára is, akiknek közössége az utóbbi évtizedekben jelentősen megnövekedett. Ezenkívül, a közeli Cerro Armazones ad otthont az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (Extremely Large Telescope, ELT) építésének, amely a világ legnagyobb teleszkópja lesz, és drámai módon változtatja majd meg a világegyetemre vonatkozó ismereteinket.
„Az AES Andes ipari megaprojektjének Paranalhoz való közelsége kritikus kockázatot jelent a bolygó legérintetlenebb éjszakai égboltjára nézve” – emelte ki Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. „Az építkezés során fellépő porkibocsátás, a megnövekedett légköri turbulencia és különösen a fényszennyezés helyrehozhatatlan hatással lesz a csillagászati megfigyelési képességekre, amelyek eddig több milliárd eurós beruházást vonzottak az ESO tagállamoktól.”
A tervezett projekt egy több mint 3000 hektáros ipari komplexumot foglal magában, amely megközelíti egy város vagy egy kerület, mint pl. Valparaiso (Chile) vagy Garching (Németország) méretét. A tervek között szerepel egy kikötő, ammónia- és hidrogéntermelő üzemek, valamint több ezer villamosenergia-termelő egység építése Paranal közelében.
Légköri stabilitásának és a fényszennyezés hiányának köszönhetően az Atacama-sivatag egyedülálló természeti laboratórium a csillagászati kutatások számára. Ezek alapvető tényezők azokhoz a tudományos projektekhez, amelyek az Univerzum eredetével és fejlődésével, valamint a Naprendszeren kívüli bolygók élethordozási képességével és lakhatóságával kapcsolatos alapvető kérdéseket céloznak meg.
„Chile és különösen Paranal valóban különleges hely a csillagászat számára. Sötét égboltja olyan természeti örökség, amely túlmutat határain, és az egész emberiség javát szolgálja” — mondta Itziar de Gregorio, az ESO chilei képviselője. „Kulcsfontosságú, hogy olyan alternatív helyszíneket találjunk ehhez a megaprojekthez, amelyek nem veszélyeztetik a világ egyik legfontosabb csillagászati kincsét.”
A megaprojekt áthelyezése továbbra is az egyetlen hatékony módja annak, hogy megakadályozzuk a Cerro Paranal egyedülálló égboltjának visszafordíthatatlan károsodását. Ez a lépés nemcsak a csillagászat jövőjét védi, hanem megőrzi a Föld egyik utolsó, valóban érintetlen sötét égboltját is, amely pótolhatatlan örökség az emberiség számára is.
Forrás: ESO
