Először pillantja meg a napvilágot a HARPS

4017

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és a Genfi Obszervatórium mérnökeiből és kutatóiból álló csapat 2018 áprilisában üzembe helyezte a HELIOS (HARPS Light-Integrated Over The Sun) naptávcsövet a La Silla Obszervatóriumban. Ez az eszköz három intézmény, az ESO, a Genfi Egyetem és a Portói Egyetem közötti együttműködés keretein belül épült.

A HELIOS távcső hátterében La Silla hegyeivel. Forrás: ESO

A HELIOS távcső fényét a HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) eszközbe juttatják, amely alapesetben az ESO 3,6 méteres távcsövének a spektrográfja. A műszer korunk egyik legjobb bolygóvadásza. Az éjszakák többségében a csillagok akár perces időskálájú, exobolygók jelenlétére utaló jeleit rögzíti. A HARPS egy páratlan pontosságú berendezés, rendszeresen kap olyan eredményeket, amelyek új kihívások elé állítják a jövő óriás távcsöveit, például az ESO Extrém Nagy Teleszkópját.

A HELIOS fénye a HARPS műszerbe irányítható, így nagyon nagy pontosságú spektroszkópia érhető el a Napról. A HELIOS projekt céljai között szerepel egyrészt a Nap alaposabb megismerése, másrészt általában a csillagaktivitás jobb megértése, valamint az exobolygó felfedezési módszerek fejlesztése.

A hatalmas mennyiségű HELIOS adat lehetővé teszi a HARPS eszközt terhelő különböző műszeres effektusoknak a nagy részletességű vizsgálatát. Az itt szerzett ismereteket felhasználhatjuk az ESPRESSO (Echelle SPectrograph for Rocky Exoplanet and Stable Spectroscopic Observations) spektrográf esetében is, amely a HARPS utódja, és az ESO Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) műszere lesz.

Forrás: eso.org

Hozzászólás

hozzászólás