Buborékokkal teli csillagkeletkezési régió a Spitzer felvételén

2080
Buborékokkal tarkított gáz- és porfelhő a Spitzer-űrtávcső felvételén. A terület a Tejútrendszer része, és a Sas csillagképben látszik. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

A NASA Spitzer-űrtávcsövének infravörös felvételén egy buborékokkal teli gáz- és porfelhő látható, amelyeket nagy tömegű, fiatal csillagok csillagszele és sugárzása fújt fel. A buborékok mindegyike több százezer, sűrű gáz- és porfelhőből keletkezett csillaggal van tele.

Az alapján, amit ezekről és más hasonló kozmikus buborékokról tudunk, a kutatók a méretüket 10–30 fényév átmérőjűnek becsülik. Az egyes buborékok méretének meghatározása nem könnyű, mert a Földtől való távolságukat nehéz megállapítani, és minél távolabb vannak, annál kisebbnek látszanak.

A csillagok által kibocsátott részecskeáram, vagyis a csillagszél, valamint a csillagok fénynyomása kifelé tolja az őket körülvevő anyagot, és ez jól látható határvonalat hoz létre. Az alábbi képen látható sárga körök és ellipszisek több mint 30 buborék helyzetét jelölik.

Az animált képen sárga körök és ellipszisek jelölik a buborékokat. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Az aktív csillagkeletkezési régió a Tejútrendszerben helyezkedik el. A Sas csillagképben látszó felhőben fekete erek futnak, amelyek rendkívül sűrű, hideg por- és gázrégiók, ahol valószínűleg még több új csillag születik.

A Spitzer egy infravörös távcső; olyan hullámhossztartományt figyel, amit az emberi szem nem lát. A csillagközi ködök infravörös tartományban jobban megfigyelhetők, mert az infravörös sugárzás képes áthatolni a köd és a Föld közötti porrétegeken. A látható fény nagyját viszont a por elnyeli.

A Spitzer felvételének színei az infravörös sugárzás különböző hullámhosszait mutatják. Kék szín jelöli a csillagok által eredetileg kibocsátott sugárzást, a port és a szénhidrogént zöld, a csillagok által felmelegített forró port pedig vörös szín jelöli.

A négy ábrán vörösben látszó, íves, forró porsáv úgy keletkezett, hogy a gyorsan mozgó csillagok csillagszele elfújta a ködben szétszórtan elhelyezkedő porszemcséket, amelyek összetorlódtak. A porsávok elhelyezkedését a fenti ábrán négyzetekkel emelték ki, a következő ábrán pedig kinagyítva láthatók.

Forrás: NASA/JPL-Caltech

A felvételeken látható buborékokat és porsávokat a Zooniverse.org önkéntes kezdeményezésének Tejútrendszer Projektje keretében azonosították. A projekt több mint 78 ezer önkéntese nézte át a Spitzer-űrtávcső nyilvános, archív képeit.

A kutatást vezető csillagászok nemrég közzétették az összes buborékjelölt katalógusát. A teljes katalógus összesen 2600 buborékot és 599 porívet tartalmaz. Az eredményeket nemrég közölte a brit Royal Astronomical Society (Királyi Csillagászati Társaság).

Forrás: NASA

Hozzászólás

hozzászólás