Kétmillió fényév hosszú ‘extragalaktikus utánégetés’

639

A PKS 0637-752 jelű, mintegy 6 milliárd fényév távolságban lévő kvazárról az ausztráliai ATCA (Australia Telescope Compact Array) antennarendszerrel készített új felvételen a galaxis centrumából mintegy kétmillió fényévre kinyúló szuperszonikus jet pontosan úgy tagolódik váltakozó fényes és sötét részekre, mint a sugárhajtású repülőgépek utánégetőinek fáklyáiban megfigyelhető, a kiáramló gáz háromdimenziós lökéshullámai által létrehozott periodikus mintázat (Mach-gyűrűk, angol nyelven még "shock diamonds").

A PKS 0637-752 katalógusjelű kvazár centrumából kiinduló, körülbelül kétmillió fényév hosszúságú kifúvásnak az ausztráliai ATCA antennarendszerrel előállított új képe. A jet szerkezete meglepő hasonlóságot mutat a sugárhajtóművek utánégetőinek fáklyáiban megfigyelhető periodikus lökéshullám-mintázatokkal.
[Leith Godfrey (ICRAR), Jim Lovell (University of Tasmania)]

A kutatás vezetője, Leith Godfrey (Curtin University node of The International Centre for Radio Astronomy Research) szerint az egyik lehetséges és mindenképpen legérdekesebb magyarázat az, hogy a galaxis centrumában helyet foglaló szupernagy tömegű fekete lyukba történő, részleteiben máig nem teljesen értett anyagbehullási folyamat által létrehozott kifúvásban megfigyelhető mintázat ugyanolyan okból jön létre, mint a sugárhajtóművekből kiáramló gázban. Ha ez igaz, akkor a kifúvás fényes foltjai közötti távolság fontos információt nyújthat a kiáramlás hajtómechanizmusáról és a környező tér sűrűségéről.

Egy F/A-18 "Hornet" típusú vadászgép utánégetős felszállása a USS John C. Stennis repülőgéphordozó fedélzetéről. Jól megfigyelhető a gép hajtóműfúvókái után keletkező gázsugarakban a háromdimenziós lökéshullámok periodikus mintázata.
[US Navy]

Az óriási energiájú kifúvások természetének megértése kulcsfontosságú a galaxisok kialakulási és fejlődési modelljének minél pontosabb felvázolásához: az elképzelések szerint a jet-ek leállítják a csillagkeletkezést a szülőgalaxisukban, megszabva ezáltal azt, hogy azok milyen nagyra nőhetnek, ezen keresztül pedig azt is, hogy milyen ma a Világegyetem. A vizsgálat egyik résztvevője, Jim Lovell (University of Tasmania) szerint a jet új képe olyan részleteket tár fel, melyeket eddig még soha nem láthattunk. Ráadásul a kifúvás nagy röntgenintenzitása nem magyarázható a mai modellekkel, az új eredmények azonban e területen is előrelépést jelenthetnek.

Az eredményeket részletező szakcikk az Astrophysical Journal Letters c. folyóiratban jelent meg.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás