A Világegyetem csillagai hatalmas csillagvárosokba, galaxisokba tömörülnek. Ezek az esetenként több százmilliárd csillagot tartalmazó tejútrendszerek sem töltik ki egyenletesen a kozmikus teret: legtöbbjük óriási, akár több ezer objektumból álló galaxishalmazokban lelhető fel. Az egyes galaxishalmazokat szintén tejútrendszerekből álló, vékony szálak, filamentumok kötik össze. Ahogyan a Földön a nagyvárosokat összekötő útvonalak mentén külvárosok sora található, a szálak mentén is kisebb-nagyobb galaxistömörülések szóródnak. Ezek a struktúrák az Univerzum legnagyobb léptékű szerkezetei közé tartoznak, s megfigyelésükhöz olyan kifinomult eszközre van szükség, amely képes az égbolt igen nagy területéről képet alkotni, ugyanakkor felbontása elegendően finom ahhoz, hogy a hatalmas szálakat, halmazokat egyedi galaxisokra legyen képes feloldani.
Az Abell 1763 galaxishalmaz és környezete. Minden egyes pont egy-egy egyedi galaxisnak felel meg. A kék színnel jelzett galaxisban intenzív csillagkeletkezés zajlik, míg a piros színűekben a csillagkeletkezési ráta igen alacsony (Forrás: NASA/JPL-Caltech, D.Fadda [SSC-Caltech])
Dario Fadda (Herschel Science Center, California Institute of Technology) és csoportja a NASA Spitzer űrtávcsövét használta a halmazok és szálak megfigyelésére. A kutatók az Abell 1763 jelű galaxishalmazt és a közeli filamentumokban levő galaxisok igen halvány infravörös sugárzását tanulmányozták. A kutatók először a Kitt Peak National Observatory optikai műszereivel feltérképezték a vizsgált halmaz környékét, és megállapították, mely galaxisok tartoznak a halmazhoz, és melyek alkotják a hatalmas szálakat. Ezután infravörös tartományban vizsgálták meg a Spitzer segítségével a mintegy 23 millió fényévnyire levő rendszert, az egyes egyedi galaxisokban zajló csillagkeletkezési folyamatok nyomai után kutatva. Az eredmények szerint a szálakat alkotó galaxisokban a csillagkeletkezés üteme jóval magasabb, mint a halmazba tartozó példányokban. Az igen heves csillagkeletkezés jeleit mutató különleges, úgynevezett csillagontó galaxisok száma több mint kétszerese a filamentumokban a galaxishalmazokhoz viszonyítva.
Az eredmények szerint a galaxisokban a csillagok kialakulásához kedvezőbb környezetet jelentenek a "külvárosi", galaxishalmazoktól távolabbi térrészek. Az új eredmények ugyanakkor betekintést engednek a galaxisok fejlődési folyamataiba, amelyek a peremvidékről a halmazok belsejébe tartó úton zajlanak. A közeljövő új infravörös űrtávcsövei, például az Európai Űrügynökség (ESA) Herschel nevű műszere további pontosabb vizsgálatokat végezhetnek majd a galaxisok fejlődésére vonatkozóan.
Forrás: NASA Spitzer Space Telescope Newsroom, 2008. január 25.
