Sötét anyagba ágyazott törpegalaxisok

1196

A Hubble ACS (Advanced Camera for Surveys) műszerével Christopher Conselice (University of Nottingham) és munkatársai az egyik legközelebbi, 250 millió fényévre elhelyezkedő galaxishalmaz, a Perseus-halmaz középpontjában található törpegalaxisokat vizsgálták. A tanulmányozott 29 objektum közül 17 új felfedezés. Érdekességük, hogy a halmaz nagyobb galaxisaival ellentétben rajtuk nem látszanak a többi halmaztag gravitációs hatása okozta torzulások. Conselice szerint nagyon meglepte őket a törpegalaxisok szabályos alakja, hiszen ezek az objektumok mind öregek, azaz régóta vannak a halmazban, így a perturbáló hatások nyomainak már régen jelentkezni kellett volna. Ennek elmaradása csak úgy magyarázható, hogy a törpegalaxisok sötét anyagba ágyazódnak, ami puha párnához hasonlóan védi őket a többiek gravitációs hatásától. Bár a kutatók azt mondják, a vizsgálatok alapján nem mondható meg, hogy a törpegalaxisok sötét anyag tartalma nagyobb-e, mint például a Tejútrendszeré, az a tény, hogy a halmaz nagy spirálgalaxisai már felbomlottak, valószínűsíti ezt a lehetőséget.

Négy törpegalaxis a Perseus galaxishalmaz centrumában vizsgált 29 közül.
[NASA, ESA, C. Conselice and S. Penny (University of Nottingham)]

Viszonylag régi elképzelés, hogy a sötét anyagnak fontos szerepe lehet a galaxisok kialakulásában és a galaxishalmazok összetartásában is. Mivel a sötét anyag elektromágneses sugárzás formájában nem, csak gravitációs hatása alapján ad hírt magáról, jelenlétének kimutatása csak indirekt módszerekkel lehetséges. A leggyakrabban alkalmazott eljárás csillagok és csillagcsoportok galaxisbeli mozgásának tanulmányozása. Sajnos a Perseus-halmaz olyan messze van tőlünk, hogy galaxisaiban nem lehet egyedi csillagokat vizsgálni, ezért Conselice és kollégái egy új módszert fejlesztettek ki, mellyel meg lehet határozni azt a minimális tömeget, ami ahhoz szükséges, hogy a galaxist ne rombolja szét a többi halmaztag árapály-hatása. A Perseus halmaz távolsága miatt természetesen a Hubble és az ACS kamera kivételes képességei is kellettek a törpegalaxisok tanulmányozásához.

Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóirat 2009. március 1-jei számában jelent meg.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás