Hogy rögtön a lényegre térjünk: a sötétanyag-mentes galaxisnak becézett NGC 1052-DF2-ben mégis van sötét anyag.
2018 tavaszán két hírünkben is beszámoltunk a rejtélyes NGC 1052-DF2 galaxisról, amiről úgy hírlett, minden várakozás ellenére szinte semennyi sötét anyag sincs benne. Ugyanakkor több csillagász már a hír megjelenésekor is kétkedve fogadta a bombasztikus bejelentést. Most nagyon úgy tűnik, hogy nekik lett igazuk – bár nem egészen úgy, ahogy eredetileg gondolták.
Röviden összefoglaljuk az előzményeket. Pieter van Dokkum, a Yale egyetem asztrofizikusa és munkatársai az NGC 1052-DF2 kilenc gömbhalmazának gyanúsan lassú mozgásából következtettek a galaxis kis össztömegére, ami lényegében teljesen megmagyarázhatónak tűnt a fénylő anyag által, nem hagyva teret a sötét anyag számára. A kritikusok azonban kifogásolták, hogy van Dokkumék egy különösen gyors mozgású gömbhalmazt kiugró adatpontként figyelmen kívül hagytak a mintájukban. Gyanús volt továbbá, hogy ennek a galaxisnak ezerszer több, ráadásul szokatlan fényességeloszlású kísérő gömbhalmaza van, mint hasonló társainak. Ez a galaxis tehát sok szempontból rendkívülinek tűnt, ami jogos gyanakvásra adott okot. A galaxisok keletkezésére vonatkozó jelenlegi ismereteink értelmében sötét anyag nélküli galaxisok nem is létezhetnének. A galaxisok és csillagaik létrejöttében a sötétanyag-csomóknak ugyanis nélkülözhetetlen szerepük van. Egy ilyen különleges galaxis ezért nem csupán egy érdekes csodabogár volna, de az elméletek helyességét nyíltan megkérdőjelező problémát is jelentene.
Ám most a spanyol Instituto de Astrofísica de Canarias (IAC) Ignacio Trujillo által vezetett kutatócsoportja megállapította, hogy az NGC 1052-DF2 galaxis valójában lényegesen közelebb van hozzánk, mint korábban gondoltuk. Van Dokkum és munkatársai 64 millió fényéves távolsággal számoltak, míg az IAC kutatócsoportja öt független módszert bevetve erős érveket sorakoztatott fel amellett, hogy ez a csillagváros csupán 42 millió fényévre van tőlünk. Az utóbbi, kisebb távolságot elfogadva a galaxis jellemzői már mind a hasonló égitestek szokványos paramétertartományába kerülnek. A közelebbi elhelyezkedés például azt jelenti, hogy a galaxis abszolút fényessége lényegesen kisebb, fénylő tömege pedig csak negyede a van Dokkumék által feltételezettnek. Bár a kisebb távolságadatból fele akkora össztömeg is adódik, mégis, a pontosított paraméterek mellett már jut benne bőven hely a korábban hiányolt sötét anyagnak.
Egy titokzatos égitesttel kevesebb, egy megoldott problémával több. Ez a munka újfent rámutat az extragalaktikus távolságmérés rendkívüli fontosságára, ami bizony közel sem egyszerű feladat még ma sem.
Forrás: IAC
