A csillagok keletkezésében fontos szerepet játszanak a csillagközi
térben haladó és ott a gázanyagot összepréselő lökéshullámok. Eddig
azonban nem sikerült a lökéshullámok keletkezése (galaxisok ütközése,
szupernóvák robbanása) és a csillagok születése (fiatal, gazdag
csillaghalmazok megjelenése) közti állapotot megfigyelni: miként alakul
a ritka hidrogénfelhő csillagokat létrehozó sűrűbb anyagcsomóvá. Utóbbi
állapotra a gerjesztett molekuláris hidrogén jellegzetes infravörös
sugárzása utal. Ezt már sikerült több ütköző galaxisnál is megfigyelni,
de azokban a folyamat igen előrehaladott állapotban volt, sok újszülött
csillaggal. Az ISO infravörös űrobszervatóriummal az NGC 4038 és 4039,
közismert nevükön Csápok galaxispárosnál is rögzítették ezt a
sugárzást, azonban fiatal csillagokban szegény térségben.
A Csápok (NGC4038/4039) galaxispár (HST, ESA/NASA)
A két, tőlünk 60 millió fényévre lévő kölcsönható csillagvárosnál az ütköző
régió északi és déli részén jelentkezett legintenzívebben a sugárzás.
Mivel a gerjesztett állapot létrehozásához kevés szupernóva robbant a
térségben, valószínűleg a kezdeti fázisában lévő galaktikus ütközés
lehet a jelenség magyarázata. A következő néhány millió évben sok új
csillag születhet majd itt. A fenti folyamat a fiatal Világegyetemben
lehetett fontos, amikor még nem voltak nehéz elemek a csillagközi
térben, ezért a hidrogén és hélium nehezen tudott lehűlni olyan
hőmérsékletre, hogy sűrű csomókat alkosson.
Forrás: ESA PR
