A Nagy Magellán-felhő Tejútrendszerünk egyik kísérő galaxisa, melyet
közel 500 éve fedezett fel világkörüli útján Magellán, a portugál utazó. A nagyjából 170 ezer fényévre levő törpegalaxis
kulcsfontosságú égitest a kozmikus távolságskála, a
csillagfejlődés és a csillagközi anyag vizsgálata szempontjából.
A NASA Spitzer űrtávcsövével most elkészült a teljes Magellán-felhőt
lefedő infravörös mozaikkép, amely a csillagközi anyag galaxisokon
belüli körforgását segíthet megérteni.
A több mint 300 ezer egyedi képből összeállított mozaikon három állapotban láthatjuk az
újrahasznosuló anyagot: fiatal csillagokat övező felhőkben, szétszóródva
a galaxisban, illetve idős csillagok kidobódott anyagaként. A
csillagközi por fontos szerepet játszik a csillagok és bolygók
születésében. A port alkotó apró részecskék (ásványdarabkák, jég,
szénben gazdag
molekulák) mindenütt megtalálhatóak, és az új csillagok, valamint az
azokat övező bolygórendszerek kialakulása folyamatosan felemészti ezt a
port. Ezzel párhuzamosan az öregebb csillagok visszajuttatják anyagukat
az űrbe, amiből
később újabb csillaggeneráció alakulhat ki, bezárva ezzel a csillagközi
anyag körforgását.
A
felvétel segítségével a csillagászok meghatározhatják a felhasznált
és a kidobódott anyag mennyiségét. Fontos eredmény még, hogy közel
egymillió, eddig a porfelhők által eltakart csillagot is észleltek. Az
újonnan
felfedezett objektumok a látható fény számára áthatolhatatlan
porrétegekbe vannak beágyazva, így csak infravörös tartományban
figyelhetjük meg őket.
Forrás: Spitzer PR-2006-17
