Scott Chapman (Caltech) az Amerikai Csillagászati Társaság 206. találkozóján jelentette be: az Andromeda-galaxis (M31) legkülső régióiban lévő csillagok mérései arra utalnak, hogy galaktikus szomszédunk akár háromszor is nagyobb lehet, mint ahogy eddig hittük. A Keck-teleszkóppal az M31 látszó peremén túl mérték meg 5000 csillag radiális sebességét. Meglepő eredményeik szerint a mért csillagok rendezetten keringenek a centrum körül, pont úgy, mintha részei lennének a galaxis korongjának. Eredetileg a kutatók arra számítottak, hogy a csillagok pályái sokkal véletlenszerűbbek lesznek, például jórészt a belső területekről kiszórt égitestek, esetleg távoli befogott objektumok miatt, és nem kötődnek ilyen erősen a galaxishoz.
Az Andromeda-galaxis (Éder Iván felvétele, MCSE)
Az új eredmények fényében a galaxis korongjának átmérője 220 ezer fényév a korábban becsült 70-80 ezer fényév helyett. Ez a halvány külső tartomány a galaxis teljes fényének mindössze 10 százalékát adja – ezért nem figyeltek fel rá korábban. Ha feltűnőbb lenne, az Andromeda-galaxis mintegy 12-szer akkorának látszana az egünkön, mint a telehold. Ez a méret, és a tény, hogy a külső régióban lévő csillagok 20 különböző csomóba tömörülnek, nehezen illeszthető bele a jelenlegi elméleteinkbe a galaxisok keletkezéséről. Eddig ugyanis azt gondoltuk, hogy legelőször a galaxis központi régiója alakul ki, és csak később a körülötte forgó korong. A csillagok csomós eloszlása arra utal, hogy valószínűleg a galaxison kívülről származnak, és csak később olvadtak össze a fő galaxissal, viszont akkor nem várjuk egy szabályos korong kialakulását belőlük. Ha mégis galaxis-bekebelezés maradányait látjuk, akkor a jelenség az elmúlt kb. 200 millió évben játszódott le.
Forrás: Space.com