Halottnak hitt galaxisok mutatnak életjeleket

1029

Alyson Ford és Joel Bregman (University of Michigan) a Hubble WFC3 (Wide Field Camera 3) és ACS (Advanced Camera for Surveys) kameráját használva mintegy 40 millió fényévre lévő elliptikus galaxisokban fiatal (egyedi) csillagokat és csillaghalmazokat azonosítottak. A felfedezés azért meglepő, mert ezekről a galaxisokról eddig azt gondolták, hogy a csillagkeletkezés már régen leállt bennük. Ford szerint azonban a megfigyeléseik alapján ez a folyamat még most is zajlik, igaz, meglehetősen alacsony rátával. A nagyléptékű csillagkeletkezés a spirális galaxisok sajátja, melyekben a lapos korongba rendeződött csillagok között sok sűrű és hideg gáz is található, amelyből folyamatosan új csillagok jönnek létre, mégpedig egy tipikus spirálisban átlagban körülbelül évente egy. A sok milliárd éves elliptikus galaxisokban a csillagok mozgása sokkal kevésbé rendezett, és bennük csak nagyon-nagyon kevés hideg gáz lehet, ha van egyáltalán, így eddigi ismereteink szerint a csillagkeletkezés sem valószínű már bennük.

Ford magyarázata szerint korábban egy-egy elliptikus galaxis integrált fényéből próbáltak következtetni arra, hogy folyik-e benne valamilyen szinten ez a folyamat. Az új technikáknak köszönhetően a Hubble Űrteleszkóppal rögzített ultraibolya felvételek alapján azonban már lehetővé vált egyedi csillagok megkülönböztetése, ezáltal pedig az olyan alacsony rátájú csillagkeletkezés azonosítása is, amikor csak százezer évente jön létre egy új csillag. A Tejútrendszerhez hasonló spirálisokban a folyamat ún. asszociációkban zajlik, melyekben néhány tucat, de akár sok ezer csillag is lehet. Az elliptikus galaxisokban azonban a korong és a hideg gáz hiánya miatt mások a feltételek, így Fordékat néhány objektum színe gondolkodóba is ejtette, egészen addig, amíg rá nem jöttek, hogy fiatal csillaghalmazokat látnak a felvételeken.

A Hubble Űrteleszkóp WFC3 és ACS kamerájával az M105 elliptikus galaxis központi részéről készült felvételen fiatal egyedi csillagok és csillaghalmazok láthatók, melyek arra utalnak, hogy a galaxisban a korábban gondolttal ellentétben zajlik még a csillagkeletkezés, bár meglehetősen alacsony szinten.
[H. Alyson Ford, Joel N. Bregman (University of Michigan)]

Az egyik általuk vizsgált elliptikus galaxis az Oroszlán csillagképben megfigyelhető, 34 millió fényévre lévő jól ismert M105. Bár előzőleg a csillagkeletkezés semmi jelét nem mutatta, Ford és Bregman néhány nagyon fényes és nagyon kék, 10-20 naptömegű csillagra emlékeztető objektumot azonosított benne. Ezen felül találtak olyanokat is, melyek nem elég kékek ahhoz, hogy egyedi csillagok legyenek, ezek csillagok halmazai. A számuk alapján Ford és Bregman szerint az M105 galaxisban átlagban tízezer évente jön létre egy csillag, azaz itt nem egy csillagkeletkezési bummról van szó, hanem lassú, folyamatos keletkezésről. A felfedezés természetesen új problémákat is felvet, többek között azt, hogy honnan van az a gáz, amiből ezek a csillagok kialakulnak. Bregman szerint a kérdés megválaszolása csak újabb megfigyelések alapján lehetséges.

Az eredményeket részletező előadás a Canadian Astronomical Society 2011. május 31-i ülésén hangzott el az Ontario állambeli Londonban.

Forrás:

Hozzászólás

hozzászólás