Holmberg II: buborékoktól hemzsegő törpegalaxis

704
A Hubble-űrteleszkóp és más távcsövek híres felvételein legtöbbször elegáns spirál-, vagy finom élű elliptikus galaxisokat lehet látni – de ezek a szép és jellegzetes formák csak a nagy méretű objektumok esetében mutatkoznak. A kisebb galaxisok sokféle formában figyelhetőek meg, így osztályozásuk is jóval nehezebb. Ezek közé tartozik a Hubble-űrtávcsővel nemrég vizsgált Holmberg II irreguláris (szabálytalan alakú) törpegalaxis is, mely egyedülálló formáját hatalmas, forró gázbuborékoknak köszönheti.

A Holmberg II-ben lévő bonyolult gázhéjak létrejöttét csillagok generációinak energikus életciklusai okozták. A nagytömegű csillagok a gázanyag sűrűbb tartományaiban alakultak ki, fejlődésük későbbi szakaszaiban pedig erős csillagszelet produkáltak, ami szétfújta a környezetükben lévő anyagot. Életük legvégén szupernóvaként robbantak fel; a robbanások lökéshullámai nagy sebességgel áramlottak át az akkor már kevésbé sűrű gázanyagon, felfűtve és kitágítva azt – így alakítva ki ezeket a látványos gázhéjakat, melyeket most megfigyelhetünk.

A Holmberg II sűrű csillagkeletkezési régiókból és kiterjedt, kevesebb anyagot tartalmazó területekből áll, melyek több ezer fényév átmérőjűek is lehetnek. Törpegalaxisként nincsenek sem a Tejútrendszerhez hasonló spirálkarjai, sem az elliptikus galaxisokra jellemző, sűrű magja. Így a Holmberg II gravitációs szempontból egyfajta "menedéknek" tekinthető, ahol az olyan "törékeny" képződmények, mint ezek a gázbuborékok is, meg tudják tartani a formájukat.


A Hubble-űrteleszkóp látható és közeli infravörös felvételeiből összeállított kép a Holmberg II irreguláris törpegalaxisról. A galaxisban több hatalmas gázbuborék figyelhető meg, melyek egykori szupernóva-robbanások maradványai (NASA/ESA).

Bár méretét tekintve jelentéktelen, a Holmberg II mégis figyelemreméltó sajátosságokkal rendelkezik. Szokatlan megjelenése mellett – ami miatt helyet kapott Halton Arp 1966-ban megjelent, Különleges galaxisok atlasza c. kiadványában is – a galaxis egy ultraluminózus röntgenforrásnak is otthont ad, mely a fenti kép jobb felső sarkában látható három buborékból a középső centrumában található. Jelenleg több elmélet is létezik arról, vajon mi okozhatja ezt az erős röntgensugárzást – a legvalószínűbb magyarázat szerint a forrás egy közepes tömegű fekete lyuk körül áramló anyaggyűrű lehet.

Forrás: ScienceDaily, 2011.09.29.

Hozzászólás

hozzászólás