Új törpegalaxist találtak a Lokális Csoportban

760

Orosz és amerikai kutatók a Tejútrendszert és az Androméda-ködöt is magába foglaló ún. Lokális Csoport újabb tagját fedezték fel. Az izolált törpegalaxis körülbelül 7 millió fényév távolságban helyezkedik el.

Tejútrendszerünk a hatalmas Andromeda-köddel együtt egy közel hatvan tagot számláló nagyobb konglomerátumnak, a Lokális Csoportnak a része. A halmaz legtöbb tagja a domináns galaxisoknál jóval kisebb méretű törpegalaxis. Egy orosz-amerikai kutatócsoport, amelynek vezetője Igor Karachentsev (Special Astrophysical Observatory, Karachai-Cherkessia), a Hubble-űrtávcső ACS (Advanced Camera for Surveys) műszerével 2014 augusztusában készült felvételeken egy újabb tagját azonosította a csoportosulásnak. A KKs 3 jelzésű izolált törpegalaxis távolsága mintegy 7 millió fényév és a déli égbolton, a Hydra csillagkép irányában figyelhető meg. Csillagainak tömege csak kicsiny töredéke a Tejútrendszer tömegének.

A KKs 3 egy szferoidális törpegalaxis, az osztályozási séma szerinti típusa dSph. A Tejútrendszerünket jellemző tulajdonságok, alakzatok, például a spirálkarok teljesen hiányoznak ezen rendszerekből, de nincsen olyan “nyersanyag” sem bennük, amelyből új csillaggenerációk alakulhatnának ki, így csupa öreg csillagból állnak. Úgy tűnik, hogy a legtöbb esetben a csillagkeletkezéshez szükséges por- és gázanyagot a közeli nagy tömegű galaxisok, például az Andromeda-köd söpörte ki a törpékből, ugyanis a dSph objektumok túlnyomó része sokkal nagyobb galaxisok közelében található.

20150106_uj_torpegalaxist_azonositottak_a_lokalis_csoportban_1
A KKs 3 törpegalaxisnak a Hubble-űrtávcső ACS műszerével rögzített negatív képe. A törpegalaxis magja a kép felső részén látható “kettős” objektum jobb oldali komponense. A galaxis csillagai egészen a kép közepéig nyomon követhetők. A bal oldali sűrűsödés csak egy előtér-objektum, egy jóval közelebbi gömbhalmaz. (D. Makarov)

Az ún. izolált objektumoknak azonban más módon kellett fejlődniük. Bennük valószínűleg nagyon korán lezajlott egy nagy intenzitású csillagkeletkezési folyamat, amely során el is fogyott a por és a gáz, így további csillaggenerációk már nem is alakulhattak ki bennük. A kutatók számára a dSph típusú objektumok általában segíthetnek megérteni a galaxisok formálódásával és fejlődésével kapcsolatos problémákat, ezért a Hubble-űrtávcsővel igyekeznek ilyeneket a Lokális Csoporton túl is találni. A hidrogénfelhők hiánya miatt azonban nehéz elcsípni őket egy-egy égboltfelmérés keretében, ezért inkább az egyedi csillagaik azonosításával próbálják felfedezni őket. Ezen nehézségek miatt a Lokális Csoportban eddig mindössze egyetlen izolált törpegalaxist ismertünk: a KKR 25 jelű objektumot szintén ez a csoport fedezte fel még 1999-ben.

A kutatócsoport egyik tagja, Dimitry Makarov (Special Astrophysical Observatory) szerint a KKs 3-hoz hasonló objektumok megtalálása nem egyszerű feladat, még a Hubble-űrteleszkóp képességeivel sem. Kitartó munkával azonban – ha lassan is – egyre bővül a térkép a környező térről, amely nem is olyan üres, mint azt sokáig gondoltuk. Elképzelhető, hogy rengeteg szferoidális törpe van a nagy galaxisok között, ami viszont nagyon komoly hatással lehet a kozmosz fejlődéséről alkotott képünkre.

A csoport tovább folytatja a keresést a dSph galaxisok után, ami a következő években kicsit könnyebb lehet majd, ha elkezdi a működését a James Webb Űrteleszkóp és az E-ELT (European Extremely Large Telescope) is.

Az eredményeket részletező szakcikk a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society c. folyóiratban fog megjelenni.

Forrás: ScienceDaily 2014.12.22.

Hozzászólás

hozzászólás