Ezek a szondák fogják meglátogatni a Jupitert a következő évtizedben

2993

Az Európai Űrügynökség (ESA) JUpiter ICy moons Explorer (JUICE) szondáját 2022-ben, míg az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatalának (NASA) Europa Clipper küldetését 2023-ban vagy 2025-ben tervezik útnak indítani Naprendszerünk legnagyobb bolygójához, a Jupiterhez. Mindkét küldetés kiemelt célja az élet kialakulásához szükséges körülmények lehetőségének vizsgálata a gázóriás jeges holdjain.

A JUICE űrszondát 2022 közepén egy Ariane–5 hordozórakéta fogja a világűrbe juttatni. A Jupiterhez a Vénusz és Föld mellett szorosan elrepülve végzett gravitációs hintamanővereket követően 7,5 évvel később, 2029-ben érkezik majd meg. Céljához elérve a Jupiter légkörét és magnetoszféráját fogja tanulmányozni, majd a jeges Galilei-holdak közötti kirándulásra indul. Az Europa és a Callisto futólagos vizsgálatát követően a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes körüli pályára áll, és ezt a holdat fogja a legrészletesebben tanulmányozni. 5000 km magasságból indulva mind alacsonyabb pályán fog a jeges hold körül keringeni, és végül egy 30 napos, 200 km magasságú keringési időszakot követően a hold felszínébe csapódva fogja küldetését bevégezni. A Ganymedes legfontosabb érdekessége, hogy jégkérge alatt az Europához hasonlóan folyékony vizet tartalmazó mély óceán található, amiben akár az élet kialakulásának feltételei is adva lehetnek.

A Jupiter által beégetett nagy korong, mellette két oldalt négy Galilei-hold, valamint háttércsillagok a JUICE űrszonda navigációs kamerájának tesztfelvételén. Forrás: Airbus Defence and Space.

A JUICE küldetés előkészítése egy érdekes epizóddal gazdagodott az elmúlt hetekben: a műhold navigációs kamerájának egy tesztpéldányát a mérnökök még a földfelszínen, a szabad ég alatt, de a szonda jövőbeni célpontjára, a Jupiter-rendszerre irányítva tesztelték, hogy realisztikus körülmények között kaphassanak valós képet annak képességeiről. A NavCam nevű műszert szállító Airbus Defence and Space cég mérnökei toulouse-i irodaépületük tetejéről vették célba a Jupitert a világűr és különösen a Jupiter magnetoszférájának zord körülményeit is elviselni hivatott kamerával. A NavCam szerepe egyéb rádiós műszerekkel együtt az lesz a küldetés során, hogy a lehető legpontosabban meghatározhassák az űreszköz pozícióját és mozgásirányát, minimalizálva az út során felhasznált hajtóanyag mennyiségét. A mostani teszteket a navigációs szoftver finomhangolásához használják fel, amelynek autonóm módon kell majd futnia a fedélzeti számítógépen az út során. Természetesen a Földről a Jupiter csak egy fényes, beégett korongként, a holdjai pedig néhány képpontra kiterjedő foltokként jelennek csak meg a kamera felvételein. A Jupiter-holdak melletti szoros elrepülések alkalmával azonban már felszíni formákat is megfigyelhetnek majd vele, ezért ilyen optikai tesztképeket is vetítettek a kamerába.

Szimulált felvételek a Jupiter jeges Galilei-holdjairól (balról jobbra: Europa, Ganymedes, Callisto) a JUICE űrszonda navigációs kamerájának tesztfelvételén. Forrás: Airbus Defence and Space.

Az Europa Clipper és a JUICE közötti munkamegosztást jelzi, hogy míg utóbbi a Ganymedes holdra koncentrál, addig az Europa Clipper – nevéből kitalálhatjuk – az Europa holdat fogja nagyon alaposan megvizsgálni. A küldetés fő célja itt is a szilárd jégfelszín alatti folyékony óceánnak az élet kialakulása szempontjából is fontos tulajdonságainak, a hold felszíni és belső dinamikájának megállapítása. Ez a szonda a tudományos feladatait végig a Jupiter körüli pályán keringve fogja végezni, miközben több tucatszor repül majd el az Europa hold mellett, 2500–25 km közötti távolságokra megközelítve azt.

Fantáziakép az előkészületben lévő Europa Clipper űrszondáról, a háttérben az Europa holddal és a Jupiterrel. Forrás: NASA.

A NASA legújabb Jupiter-küldetésének előkészítése bár az ESA JUICE szondája mögött jár, a napokban fontos mérföldkőhöz érkezett a munka; A NASA bejelentette, hogy az előkészítés hivatalosan is a következő, C fázisba lép. Ebben a fázisban történik az űrszonda terveinek véglegesítése, a szonda elkészítése és a tesztelése. Az erre szánt pénzügyi források rendelkezésre állnak. A küldetés megvalósulásában azonban van még egy jelentős bizonytalanság. Azt még nem tudni biztosan, hogy mikor, milyen hordozórakétával indítják útnak a szondát, és hogy milyen útvonalon fogja elérni a Jupiter rendszerét. Az ideális hordozóeszköz a NASA berkeiben szintén fejlesztés alatt álló Space Launch System (SLS). Egy SLS hordozórakéta-rendszer a Jupitert három év alatt elérő közvetlen pályára állíthatná az Europa Clippert. Ám ez a megoldás több százezer dollárral költségesebb a másik lehetőségnél, és a folyamatban lévő fejlesztés miatt csak két évvel később, 2025-ben indulhatna el az űreszköz. Az Europa Clipper egy Delta 4 Heavy vagy Falcon Heavy rakétával már akár 2023-ban is útnak indulhat, ám ezek a kisebb teljesítményű hordozórakéták csak olyan pályára tudják emelni az űrszondát, ahonnan a JUICE-hoz hasonlóan hétéves utazással, több hintamanővert beiktatva, szintén 2030 táján jutna el a céljához.

Forrás: ESA, NASA, SpaceNews

Hozzászólás

hozzászólás