Felszín alatti vulkanizmus a Marson

6426

Egy tavaly, a Science folyóiratban publikált kutatás szerint a Mars déli jégsapkája alatt folyékony víz lehet. A Geophysical Research Letters tudományos folyóiratban megjelent új tanulmány szerint ehhez valamilyen felszín alatti hőforrás szükséges.

Az új kutatás nem foglal állást sem amellett, sem az ellen, hogy van-e folyékony víz, ehelyett viszonylag friss vulkanikus aktivitást javasolnak, azaz, hogy az elmúlt pár százezer év folyamán magmakamrának kellett kialakulnia a Mars felszíne alatt. Tanulmányuk szerint ez szolgáltathat elegendő hőt ahhoz, hogy a másfél kilométer vastag jégsapka alatt folyékony víz legyen. Ugyanakkor a szerzők szerint, ha nem volt hasonló magmás aktivitás a felszín alatt, akkor nem valószínű, hogy folyékony víz van a jég alatt.

„Úgy gondoljuk, hogyha van valamilyen élet, akkor valószínűleg a felszín alatt található, mely megvédi a sugárzásoktól.” – mondta Ali Bramson, a kutatás egyik társszerzője (Lunar and Planetary Laboratory, University of Arizona). „Ha ma is vannak aktív magmás folyamatok, talán a nem túl távoli múltban gyakoribbak lehettek és szélesebb körű olvadásos folyamatokat segíthetnek elő. Ez a folyékony víznek, és ezzel talán az életnek is kedvezőbb feltételeket teremtene”.

A környezet vizsgálata

A Mars mindkét pólusán néhány kilométer vastag jégpáncél található. A Földön megszokott, hogy a vaskos jéglemezek alatt folyékony víz található, mivel a bolygónk belsejéből származó hő megolvasztja a jeget, mikor eléri a Föld kérgét. A tavaly megjelent Science-cikkben azt állították, hogy radaros megfigyelések alapján folyékony vizet találtak a Mars déli jégsapkája alatt – azt ugyanakkor nem tudták megmagyarázni, hogyan kerülhetett oda.

Sematikus rajz az új tanulmányban bemutatott hőforrásról a Mars déli jégsapkája alatt. A rajzon egy D átmérőjű magmakamra található H mélységben a feltett folyékony víz alatt, melynek hűlése során Q többlet hőáram keletkezik. A rajzon fehérrel a jég és por keveréke, világoskékkel a sós-vizes elegy, barnával a marsi kéreg, pirossal pedig a feltételezett magmakamra látható. (AGU/GRL/Sori és Bramson)

A Mars jóval hidegebb Földünknél, ezért egyelőre nem tisztázott, milyen környezetre lenne szükség a jégsapka alsó rétegeinek megolvasztásához. Korábban más tanulmányok is foglalkoztak már a jégsapkák alatti folyékony víz előfordulásának lehetőségével, de még egy sem koncentrált arra a területre, melyről a Science cikkben publikált mérések szóltak.

Hő után kutatva

Az új kutatás szerzői a víz létezéséhez szükséges paraméterek megállapításának első lépéseként feltették, hogy a folyékony víz detektálása valós. A bolygó belsejéből jövő hő megbecsléséhez, valamint ahhoz, hogy lenne-e elegendő só a jégtakaró alsó rétegeiben, hogy az megolvadjon, fizikai modellt állítottak fel. A só ugyanis jelentősen lecsökkenti a jég olvadási hőmérsékletét, így azt feltételezik, hogy ez segítheti elő a jégsapka alsó rétegének olvadását.

A modell eredményei alapján puszták sókkal nem lehet elegendően megemelni a hőmérsékletet a jég megolvasztásához. Ehelyett a kutatók állítása szerint valamilyen további hőforrás szükséges a bolygó belsejéből. Egy ilyen lehetséges hőforrás a felszín alatti vulkanikus aktivitás lenne. A tanulmány szerzői szerint a Mars belsejéből magma emelkedett a felszín felé körülbelül 300 000 évvel ezelőtt. Nem repesztette meg a felszíntakarót, mint egy vulkánkitörés, hanem magmakamrákat alakított ki a felszín alatt. Ahogy ez kihűlt, hőt bocsájtott ki, amely megolvasztotta a jégtakaró legalsó rétegét. Ez a folyamat még ma is tarthat, a magmával teli kamrából származó hő olvaszthatja meg a jeget, így keletkezhet folyékony víz.

A marsi vulkanizmus ötlete nem új, a bolygó felszínén számos vulkáni aktivitásra utaló jel van. A legtöbb viszont több millió éves, emiatt pedig a kutatók úgy vélik, hogy a bolygó felszínén és alatta már régóta nincs aktív vulkanizmus. Ez az új tanulmány szerint viszont ha pár százezer évvel ezelőtt volt aktivitás, akkor elképzelhető, hogy napjainkban is van.

Forrás: phys.org

Hozzászólás

hozzászólás