Három újabb, felszín alatti sós tóra bukkantak a Mars déli pólusvidékén

5134

Két évvel ezelőtt robbant be a tudományos világba a hír, hogy planetológus kutatók egy csoportja kiterjedt, sós vizű tavat talált a Mars déli féltekéjén levő jégréteg alatt – a felfedezést az izgatottság mellett jó adag kétkedés is fogadta. Most viszont megerősítették a tó létezését, sőt, találtak még három másikat is.

A felfedezést bemutató tanulmány szeptember 28-án jelent meg a Nature Astronomy rangos nemzetközi tudományos folyóiratban. A kutatásban használt adatok az Európai Űrügynökség (ESA) keringőegységének, a Mars Express szondának a méréseiből származnak. A kutatás az ugyanezen régióban 2018-ban felfedezett felszín alatti tavat követi, amely, ha megerősítik, az első folyékony víztömeg lenne, amit a Marson detektáltunk; emellett pedig potenciális élettér is lehetne. Az az eredmény azonban 2012 és 2015 között készített 29 darab mérésre támaszkodott, így a tudományos közösség úgy vélte, több bizonyítékra van szükség. A legújabb eredmények 2012 és 2019 közötti, összesen 134 megfigyelésre épülnek.

Kutatók régóta pedzegetik, hogy maradhatott folyékony víz mélyen a Mars felszíne alatt. (Steve Lee, Univ. Colorado/Jim Bell, Cornell Univ./Mike Wolff, SSI/NASA)

Elena Pettinelli, a kutatás egyik társszerzője számolt be róla, hogy azon felül, hogy azonosították ugyanazt a víztömeget, három másikat is találtak a fő tó körül. Az új eredmények egy komplex rendszert tárnak elénk. A kutatócsoport a Mars Express szonda Mars Advanced Radar for Subsurface and Ionosphere Sounding (MARSIS) műszerét használva vizsgálta a Mars déli sarkvidékét. A MARSIS rádióhullámokat bocsát ki, melyek a bolygó felszínéről, illetve a felszín alatti régiókból az adott területen levő anyagra (például kőzet, jég vagy víz) jellemzően verődnek vissza. A Földön is hasonló módszerrel keresik a felszín alatti glaciális tavakat. A csoport olyan, erősen fényvisszaverő területeket talált, amelyek a marsi jégtakaró alatt több mint 1 km mélyen levő folyékony vízre utalnak.

A tavak több mint 75 000 négyzetkilométeren terülnek el, ami körülbelül Magyarország területének 3/4 részének felel meg. A legnagyobb, központi tó 30 km átmérőjű, a három kisebb pedig néhány kilométeres.

Sós tavak

A Mars vékony légköre miatt annyira alacsony a légnyomás a felszínen, hogy huzamosabb ideig nem marad meg a folyékony víz (vagy megfagy, vagy rövidesen szublimál). Régóta létezik azonban az az elmélet, hogy a Mars felszíne alatt rejtőzhetnek még további vízkészletek, esetleg évmilliárdokkal ezelőttről, mikor még tavak és óceánok is lehettek a felszínen. Ha léteznek ilyen víztározók, akkor kiváló célpontjai lehetnének a potenciális marsi létformák kutatásához is. A Földön is képesek ilyen felszín alatti tavakban túlélni egyes életformák, például az Antarktiszon.

A vízben levő só mennyisége azonban felvet néhány problémát. Úgy véljük, hogy bármilyen felszín alatti marsi tó vizének relatíve nagy százalékban kell sót tartalmaznia ahhoz, hogy folyékony halmazállapotú tudjon maradni. Habár ilyen mélyen a felszín alatt még lehet egy kis, a Mars belsejéből származó maradványhő, önmagában még nem lenne elegendő a jég megolvasztásához. Termodinamikai szempontból vizsgálva szükséges feltétel, hogy a víz sós legyen.

A feltételezett tavak a Mars déli sapkája alatt találhatóak. (ESA/DLR/FU Berlin / Bill Dunford)

A tengervíznél körülbelül 5-ször sósabb tavakban még lehet élet, de ahogyan a 20-szoros sótartalomhoz közelítünk, már nem látunk életformákat. Az Antarktiszon levő sós tavacskákban sem látni túl sok aktív élőlényt, inkább csak “el vannak téve”, mint az ecetes-sós uborka.

Heves viták

A marsi tavak létezésének kérdését még mindig heves viták övezik. A 2018-as felfedezés után például az merült fel, hogy nincs elegendő hőforrás a jég vízzé olvasztásához. Bár a legújabb eredmények megerősítik a 2018-as mérést és jóval több adatot gyűjtöttek, nem mindenkit győztek meg arról, hogy valóban folyékony vizet találtak-e.

Mike Sori planetológus-geofizikus szerint például ha a fényes anyag ténylegesen folyékony víz lenne, akkor is inkább valamilyen kásás, iszapos halmazállapotú lehet. Jack Hold planetológus szintén nem biztos abban, hogy a mérési adatokat megfelelően értelmezik, nincs elegendő hő a sós-vizes oldat folyékony halmazállapotának megtartásához, még a jégsapka alatt sem.

A Tianwen-1 kínai küldetés, ami 2021 februárjában áll majd pályára a Mars körül, illetve egy marsjárót is küld a felszínre, legalább az egyik felvetést ellenőrizni tudja majd. A kis marsjáró egy sor különböző tudományos berendezéssel érkezik, többek között egy olyan radarral, ami a MARSIS-hoz hasonló méréseket tud végezni. Egyelőre azonban az, hogy valóban a Mars ősi, nedvesebb idejéből visszamaradt tavakra leltünk, minden kétséget kizáróan izgalmas gondolat. Vélhetőleg a múltban sok víz lehetett a vörös bolygón – ahol pedig víz volt, ott élet is lehetett.

Forrás: Nature

Hozzászólás

hozzászólás