Lakótömb méretű gödör, szomszédos épületkárok, kitört ablakok és személyi sérülések – egy új diplomamunka elemzi, miként reagálna a katasztrófavédelem egy hatméteres objektum budapesti becsapódására.
Az elmúlt évek kutatásai során kiderült, hogy a néhány méteres földközeli égitestek (főleg kisbolygók) időnként eltalálják bolygónkat. Ezek többsége nagy magasságban megsemmisül, de így is okozhat kellemetlen felszíni következményeket. A statisztikák alapján közel évente várható, hogy egy néhány méteres objektum eltalálja bolygónkat, nagyságrendileg a hirosimai atombombáéval megegyező energiájú robbanást produkálva. Nemrég az oroszországi Cseljabinszk térségében történt ilyesmi – de mi lenne, ha Budapestet találná el egy hasonló a jövőben?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézete Katasztrófavédelem mesterszakán idén tavasszal egy ilyen kozmikus katasztrófát feldolgozó MSc diplomamunka készült. Igaz-Danszky Tamás, aki az egyetem mellett a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műveletirányítási Ügyeletén dolgozik, a CSFK Csillagászati Intézete közreműködésével egy Budapesten történt, képzeletbeli becsapódási esemény következményeit és a katasztrófavédelem arra adott reakcióját elemezte.
Az „Idegen égitest becsapódása okozta veszélyhelyzetben a fővárosi védelmi igazgatás és a katasztrófavédelmi szervek tevékenysége a lakosság védelme érdekében” című diplomamunkájában egy 6 méter átmérőjű objektum becsapódását elemezte Igaz-Danszky két esetben: amikor az objektum ún. kőmeteorit anyagú (ekkor néhány km magasban megsemmisül, mert szétdarabolódik, és ebben a magasságban éri el a légköri súrlódástól fellépett anyagveszteség nyomán a 6 méteres átmérőt), illetve amikor vasmeteorit anyagú és eléri a felszínt (ebben a elméleti esetben is kicsit nagyobb volt a légkörbe lépéskor, de nagy belső szilárdsága révén nem törött szét, és a légköri haladás anyagvesztesége végén éri el a 6 méteres átmérőt). Akkor nagy sebességű becsapódás történik, kellemetlen következményekkel. A feltételezett esemény a VII. kerület, István utca és Nefelejcs utca kereszteződésénél történik.
Mi történik amikor egy meteor becsapódik? A benne felgyülemlett hatalmas energiát néhány pillanat alatt átadja a környezetének. Egy kozmikus méretekben szinte elhanyagolható objektum hatalmas pusztítást képes generálni Budapest sűrűn lakott területén. Hatásai között megjelenik a kráter kialakulása, ami esetünkben egy közel 160 méteres mélyedést jelent; a léglökés, amely a robbanás középpontjától jelentősebb távolságra is kitört üvegekkel borítja be az utcákat; a lökéshullám, amely a kráter által nem érintett közelben lévő épületeket és tárgyakat összedönti vagy súlyosan megrongálja; illetve a kivetődés, ami törmelékkel szórja tele a környező utakat, ezáltal is nehezítve a mentést és a menekülést. Ezen elsődleges hatásoknak továbbgyűrűző következményei is lehetnek, mint pl. a megszűnt áram-, gáz- és vízszolgáltatás, a telekommunikációs hálózat hibái, a gázcsövek sérüléséből kialakuló tüzek, a járhatatlan utak, a beszorult, eltemetett és eltűnt emberek, a lakhatás nélkül maradt személyek, mind-mind ellátandó feladatok.
A képzelt becsapódási terület madártávlati látképe,
forrás: GoogleEarth, letöltés dátuma: 2020.05.04.
Egy ilyen esemény bekövetkezésekor az első beavatkozástól kezdődően az esemény felszámolásának lezárásáig (alkalmanként még az újjáépítés folyamatában is) a Katasztrófavédelem látja el a fő beavatkozó és szakmai irányító szerepét. Ilyenkor megmutatkozik, hogy a mai Katasztrófavédelem rendszere összetett, feladata és célja nem kizárólag a tüzek eloltása és az emberek kimentése, de feladata továbbá a mentés szervezése, az emberek ideiglenes elhelyezése és ellátása is. Esetünkben az első beavatkozó tűzoltó erőkön túl bevetésre kerülnek a különböző mentőcsoportok (HUNOR, HUSZÁR), amelyek felszereltségükkel és képzettségükkel a földrengés-szerű károk esetén tudnak helytállni, valamint a Polgári Védelem szervezete is aktívan részt vesz a bajba jutott emberek elhelyezésében és ellátásában.
A diplomamunka megállapításai között szerepel, hogy az ekkora méretű objektum előrejelzése kétséges, a becsapódás elhárítása pedig jelenleg még lehetetlen, így a legnagyobb hangsúlyt a következmények elleni védekezés fejlesztésére szükséges fordítani. Ennek egy része a Katasztrófavédelem ilyen jellegű tevékenysége, amely szervezett formában valósítja meg a beavatkozást és a mentést, ugyanakkor nagy hangsúlyt kell fektetni a lakosság katasztrófahelyzetekre való önálló felkészülésére. A jól felkészített lakosság menekülése és mentése jelentősen könnyebb, és nagyobbak a túlélési esélyei is.
A vizsgálat során megmutatkozott az a hiányosság, hogy a Katasztrófavédelem szervezete és a hazai csillagászati intézmények között nincs tervezett munkakapcsolat, így vélhetően nehézséget okozna, hogy egy ilyen esemény bekövetkezésénél milyen úton jut el az információ az illetékesekhez. Másik fejlesztésre szoruló kérdés, hogy nem szerepel ilyen jellegű eseményre vonatkozó terv a Katasztrófavédelemnél, amely az esemény bekövetkezésekor vonalvezetőként szolgálhatna a beavatkozás során a helyzetnek megfelelő intézkedések és tevékenységek meghozatalához. Ugyanakkor összességében a Katasztrófavédelem szervezete gyorsan, szakszerűen és hatásosan tudna beavatkozni egy ilyen esemény kezelésénél.
A kutatómunka Dr. Muhoray Árpád ny. pv. vezérőrnagy közreműködésével, és dr. Kereszturi Ákos bolygókutató, valamint a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 projekt támogatásával született.
