Felvillanyozta a csillagászokat és űrkutatókat a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett csillagközi kisbolygó, amelyet a hawaii őslakók nyelvén ‘Oumuamua névre kereszteltek, mint „távoli hírhozót”. Minden más megfigyelési programot megszakítva több nagy távcső is a Naptól gyorsan távolodó jövevényt figyeli. A fantázia birodalmát súroló tervek szerint a Lyra űrprogram keretében egy űrszonda is utána eredne és közelebbről is megvizsgálná a csillagközi térből hozzánk beköszönt és oda távozó aszteroidát.
Mint arról hírt adtunk, először figyeltünk meg egy égitestet a csillagközi térből, ami erősen hiperbolikus pályán mozog és üstökösaktivitást nem mutatott. Megszülettek az első megfigyelési eredmények a méretéről, meghökkentő, nagyon elnyújtott alakjáról és tengelykörüli forgási idejéről is.
Az 1I/’Oumuamua pályájának excentricitása 1,1994 (az 1-nél nagyobb érték jelzi a hiperbolikusságot), sebessége a végtelenben 26 km/s lenne a Napra vonatkoztatva, ami mindenképpen a Naprendszeren kívüli eredetre utal. Érdekesség, hogy ha például tízmillió évig ezzel a sebességgel haladna, akkor mintegy 866 fényévet tenne meg. Ezt a sebességet összevetve a Nap környezetében 80 fényéven belüli csillagok sebességével, az ‘Oumuamua sebessége nem illeszthető be a közeli csillagok közé. Eric Mamajek (JPL) dinamikai vizsgálatai szerint már hosszú ideje, akár több milliárd éve a csillagközi terében bolyonghat.
Végül is honnan származhat, hol születhetett a most a Naprendszert meglátogató csillagközi kisbolygó? Eric Gaidos (Hawaii Egyetem Geológiai és Geofizikai Tanszék, Manoa, Honolulu), Jonathan P. Williams (Hawaii Egyetem Csillagászati Tanszék, Manoa, Honolulu) és Adam Kraus (Texasi Egyetem Csillagászati Tanszék, Austin) kinematikai vizsgálatai szerint az ‘Oumuamua a Carina/Columba csillag-asszociációból szökhetett meg mintegy 40 millió évvel ezelőtt, mintegy 1-2 km/s sebességgel. Az aszteroidában a jegek hiánya arra utal, hogy a csillaga körüli hó- vagy jéghatáron belül alakulhatott ki és hosszú csillagközi út után került a Nap közelébe és látogatott meg bennünket. Az alábbi animáció a csillagközi kisbolygó mozgását és pályájának elhelyezkedését mutatja a Naprendszer belső vidékein.
A csillagközi térből érkezett aszteroida színképét is megfigyelték, amiből megállapítható, hogy mik a hasonlóságok és különbségek a Naprendszerben kialakult kisbolygók és egy más csillag körül született aszteroida között – legalábbis a felszíni anyagi összetételüket és szerkezetüket tekintve. Joseph R. Masiero (JPL/Caltech) a palomar-hegyi 5 méteres Hale-teleszkóp DBSP spektrográfjával 2017. október 25-én végzett megfigyelésekből az alábbi ábrán bemutatott színképet kapta a látható-közeli infravörös tartományban.
A kapott színkép vörösödött felszínre utal, ami a csillagközi térben a galaktikus részecskesugárzás hosszú idő alatt, vagyis több tízmillió év alatt kifejtett hatására utal.
Érdekes és ha megvalósul, akkor jelentős mérföldkőnek számító űrprojekt lenne az ‘Oumuamua űrszondával történő közvetlen vizsgálata, hiszen egy csillagközi égitestet lehetne közelről tanulmányozni. Már folyik is egy ilyen űrszonda küldetésének tervezése, ami a „Lyra Project” nevet viseli annak alapján, hogy az aszteroida a Lyra (Lant) csillagkép irányából érkezett a Naprendszerbe.
Andreas M. Hein (Initiative for Interstellar Studies, Charfield, UK) és munkatársai tanulmányt tettek közzé a Lyra űrprogram tervezetéről, amelyben egy kis tömegű űrszondát 5-10 éven belül indítva 33-76 km/s Napra vonatkoztatott sebességgel 5-30 éven belül el lehetne érni a távolodó csillagközi eredetű kisbolygót.
A reálisabb 2025-ös indítás esetén a földpálya síkjában 30 év múlva, 2055-ben, nagyon messze, túl a Kuiper-öv távolságán történne meg a találkozás a kisbolygóval. A Lyra-program részleteiben még nem kidolgozott és el kell dönteni a szonda hasznos tömegét, kommunikációs antennája méretét és a megvalósítandó pálya megválasztását, az ehhez szükséges technikai részleteket (hajtóanyag, napvitorla, stb.). Egyelőre konkrét NASA vagy ESA tervekről még nem tudunk.
Mindenesetre ma még nincs olyan speciális, gyors reagálású űrszonda és hordozóeszköz, amellyel egy váratlanul a Naprendszerbe betévedt csillagközi kis égitestet rövid időn belül el lehetne érni és tanulmányozni.
A hír megjelenését a GINOP-2.3.2-15-2016-00003 “Kozmikus hatások és kockázatok” projekt támogatta.
Források:
- Frissítések: ‘Oumuamua, az első csillagközi objektum (ST online, 2017.11.10.)
- Knight, M. M. és mások cikke az A/2017 U1 DCT megfigyeléséről (astro-ph, arXiv:1711.01402, 2017. november 4.)
- Az első csillagközi objektum, amit valaha megfigyeltünk a Naprendszerben (Skyhound.com, 2017.11.07.)
- Hein, A. M. és mások cikke a Lyra űrprogramról (astro-ph: arXiv:1711.03155, 2017.11.08.)
- Gaidos, E. és mások cikke a A/2017 U1 lehetséges származási helyének azonosításáról (astro-ph, arXiv:1711.01300, 2017.11.03.)
- Mamajek, E. cikke az A/2017 U1 kinematika vizsgálatáról (astro-ph: arXiv:1710.11364)
- Masiero, J. R. színképi megfigyelése az A/2017 U1 kisbolygóról (astro-ph, arXiv: 1710.09977, 2017. október 27.)
- Először figyeltünk meg egy csillagközi aszteroidát (Science News, 2017.10.27.)
Kapcsolódó internetes oldalak:
- GYORSHÍR: Felfedezték az első csillagközi kisbolygót
- Ilyet még soha nem láttunk: újabb információk az első csillagközi kisbolygóról
- Kis aszteroida vagy üstökös látogatott a Naprendszeren túlról (Pan-STARRS, IfA sajtóközlemény, 2017.10.26.)
- Kis aszteroida vagy üstökös látogatott a Naprendszeren túlról (NASA hír, 2017.10.26.)
- A csillagászok felfedezték az első csillagközi „üstököst” (ST online, 2017.10.25.)