Egy magyar felfedezésű exobolygó és csillaga hivatalosan is magyar nevet kapott egy nemzetközi program keretében.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) idén százéves, amely alkalomból minden országnak lehetőséget nyújtott arra, hogy a nagyközönség elnevezhessen egy csillagot és a körülötte keringő bolygót. Magyarországnak egy olyan exobolygót és csillagát lehetett elneveznie, amelyet Bakos Gáspár a HatNET (Hungarian-made Automated Telescope Network) automata távcsőrendszerrel fedezett fel 2007-ben. Az eddig HAT-P-2b-ként azonosított óriásbolygó (mostantól: Magor) nyolcszor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A bolygó alig hat nap alatt kerüli meg a HD 147506 jelű központi csillagot (Hunor) körül, vagyis nagyon közel kering hozzá. A rendszer a Magyarországról is látható Herkules csillagképben található.
A két égitest nevére az IAU szabályai szerint először online lehetett javaslatot tenni a csillagaszat.hu oldalon, 2019 nyarán. A három hónap alatt beérkezett közel 150, a követelményeknek megfelelő javaslat közül egy ötfős szakértői bizottság választotta ki a végső két nevet. A bizottságban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, a Magyar Csillagászati Egyesület, valamint a Nyelvtudományi Intézet szakemberei vettek részt.
A beérkezett javaslatok közötti rangsorolás és újabb szavazás nyomán a Hunor és Magor névjavaslatok kerültek ki győztesként, amelyeket az IAU hivatalos elnevezésnek elfogadott. Ezután tehát a HAT-P-2 csillag Hunor, a HAT-P-2b exobolygó pedig Magor néven szerepel a katalógusokban és a térképeken.
A nyertes nevek és névadójuk
A nyertes névpárost Becz Miklós budapesti tanár és amatőrcsillagász javasolta elsőként (további javaslók: Mészáros Gábor, Szendrői Gábor, Kiss Erzsébet, Tóth Marcell). A diákokkal foglalkozó Becz Miklós több évtizede tart távcsöves bemutatásokat, és jár csillagászati rendezvényekre; tanulóit szakkörbe és előadásokra, valamint nyári csillagászati táborokba is viszi. Rendszeresen részt vesz a Magyar Csillagászati Egyesület által szervezett programokon.
„A lehetőséget másoknak is továbbadtam, végül Kisdi Eszter kolléga ösztönzésére, vele megbeszélve küldtem be néhány javaslatot” – írja a névadó. „Hunor és Magor (azaz „Magyar”) történetével már kisgyerekkoromban megismerkedtem, Arany János Rege a csodaszarvasról című versének köszönhetően. Később, apaként én is továbbadtam ezt az örökséget, de rákerestem a történet eredetére is. Beszereztem és elolvastam a leghíresebb geszták fordításait is”.
A két név először Hunor és Magor formában Kézai Simon 1282-1285 között keletkezett művében, A magyarok cselekedeteiben (Gesta Hungarorum) tűnt fel. Az Arany János féle történet Kézai Simon munkáján alapul. A később keletkezett Képes krónikában is (1358) a szerző így fogalmazott: „…Dul alán fejedelemnek két leányát is elragadták; egyiket Hunor, másikat Magor vette feleségül: ezektől az asszonyoktól erednek mind a hunok vagy a magyarok” (Geréb László fordítása).
„A Magor szó számomra különösen kedves, mert anyai ágon a Békés megyei Vésztőről származom. A település határában áll a híres régészeti lelőhely, a Mágori- domb. A domb neve is a Magor/Mogor személy- vagy nemzetségnévből ered. A Mágori-dombon szüleimmel és a vésztői rokonokkal többször is jártam. Az ember valahol mindig szükségét érzi annak, hogy a gyökereire emlékeztesse magát” – mondta el a névadó.
Válogatott exobolygó- és csillagnevek
Nem árt tudni
Az exobolygók (avagy extraszoláris bolygók) olyan Naprendszeren kívüli bolygók, amelyek más csillagok körül keletkeztek, és többségük ma is ott kering. Jellemzőik megismerésével jobban megérhetjük a bolygókeletkezés folyamatát. A Földön kívüli élet lehetőségének vizsgálatában is fontos szerepet játszanak. Napjainkra kiderült, hogy szinte minden csillag körül keringenek bolygók, általában több is, és ezek a Naprendszerben láthatónál nagyobb változatosságot mutatnak, de sok lehet közöttük a mi Földünkhöz többé-kevésbé hasonló égitest is. Az exobolygók léte és kutatása a tudományos szempontokon túl a felfedezésükhöz szükséges technológia fejlesztését, valamint világképünk fejlődését is elősegíti.
Az égitestek és a rajtuk található felszínformák elnevezésére csak az IAU jogosult. Érdemes tudni, hogy a „hasonló” szolgáltatást hirdető magáncégek csak anyagi haszonszerzés céljából „árulnak csillagokat”, illetve egyéb, Földön kívüli objektumok elnevezésének lehetőségét.
További információk és linkek:
- A rendszer pontos égi koordinátája: 16h20m36.36s +41d02m53.1s. A csillag fényessége 8,7 magnitúdó.
- A Gesta Hungarorum angol fordítása ide kattintva elérhető.
- Kézai Simon mester magyar krónikája itt olvasható (Fordította: Szabó Károly)
- Arany János: Buda halála elérhető itt (A jelige és a hatodik ének: Rege a csodaszarvasról)
- Exobolygó könyvtár, benne több mint 4000 exobolygó, több mint 130 Bakos HAT exobolygó, keresővel, sokféle böngészési lehetőséggel
