A NASA Mars 2020 Perseverance rovere sikerrel teljesítette első útját a vörös bolygón. A 6,5 méter hosszú mobilitási teszt csak az egyike azon számos lépésnek, mellyel a rover mindegyik rendszerét és műszerét alaposan átellenőrzik, bekalibrálják. Amint a Perseverance élesben munkába áll, átlagosan 200 métert, vagy többet fog alkalmanként haladni. Kevés annyira fontos „első” van egy rover küldetésében, mint az első út – a Perseverance pedig remekül teljesített, a kerekek tökéletesen működnek.
Maga az út körülbelül 33 percig tartott, először 4 méter előre, majd egy helyben 150°-ot balra fordult, végül pedig 2,5 métert tolatott új, ideiglenes parkolóhelyére. Vezetés közben a Perseverance navigációs és veszélykereső (Navigation and Hazard Avoidance Cameras) kamerái örökítették meg a leszállóhelyet; a marsi porban hagyott nyomok ugyanis sokat mesélnek arról, hogyan viselkedtek a landoláshoz használt rakéták a vörös bolygón.
Nem csak a rover mobilitását tesztelték azonban az első fázisban. Február 26-án, a Perseverance 8. marsi napján fejezték be a teljes szoftverfrissítést, lecserélve a marsjáró landoláshoz használt programját a bolygó vizsgálatára tervezett szoftverrel. Néhány nappal ezelőtt tesztelték a felszín alá belátó RIMFAX radar, a marsi szén-dioxid légkörből oxigént előállító MOXIE és a MEDA meteorológiai állomás két kiengedhető szélérzékelőjét is (ez látható a fenti videóban is).
A küldetés 12. napján, március 2-án került sor egy újabb mérföldkőre, mikor a Perseverance először nyújtotta ki 2 méter hosszú robotkarját, két óra leforgása alatt mindegyik csuklóját, „ízületét” megmozgatta. Mivel a robotkar a Jezero-kráter felfedezésére tervezett műszerek miatt a rover fő eszköze, Robert Hogg, a küldetés helyettes igazgatója igazán örült a hibátlan működésnek és az erről készített fotóknak. A robotkar használatával fogják a kráter különböző részeit közelebbről megvizsgálni, a legizgalmasabb területekről pedig mintát is gyűjteni.
Ezután következik még a tudományos eszközök részletesebb ellenőrzése, kalibrálása, a rover hosszabb utakra küldése, illetve a mintagyűjtő rendszer egy részét takaró borítás és az Ingenuity helikoptert védő borítás levetése is. Mindeközben pedig a valaha Marsra küldött legfejlettebb kamerarendszer készíti nekünk a szebbnél szebb képeket – a leszállás óta több, mint 7 000 darabot.
Mikor legközelebb egy Jezero-kráterről készített fotóban gyönyörködünk, gondolkodjunk el rajta, hogy egy egész csapat eszköznek köszönhetően láthatjuk. Minden egyes Perseverance fotót vagy az ESA Trace Gas Orbiter, vagy a NASA MAVEN, Mars Odyssey vagy Mars Reconnaissance Orbiter keringőegységek továbbítanak a Föld felé. A Földre érve a NASA Deep Space Network (DSN) hálózatán utaznak, melyet a Space Communications and Navigation (SCaN) program irányít.
A leszállóhely is nevet kapott
Mivel a Perseverance elhagyta eredeti leszállási helyét, az irányítóközpont csapata szeretett volna emléket állítani az első pontnak, ahova a marsjáró leérkezett. A landolási helyszín Octavia E. Butler sci-fi írónőről kapta a nevét, az első afroamerikai nőről, aki Hugo-díjat és Nebula-díjat kapott, valamint az első sci-fi íróról, aki MacArthur Ösztöndíjban részesült. A leszállóhely mostantól tehát az „Octavia E. Butler Landing” nevet viseli, informálisan legalábbis.
A különböző helyszínek és objektumok (például aszteroidák, üstökösök, bolygók területei) hivatalos elnevezéseit a Nemzetközi Csillagászati Unió (angol rövidítése IAU) adja. A NASA Mars roverekkel dolgozó kutatóinak azonban szokása különböző, nem hivatalos beceneveket adni az egyes geológiai formáknak, amikre utána tudományos cikkekben is tudnak hivatkozni.
Kathryn Stack Morgan, a Perseverance kutatójának elmondása szerint Butler főhősei az elszántságot és leleményességet testesítik meg, így tökéletesen passzolnak a misszióhoz és az akadályok leküzdése köré épülő tematikájához is. Octavia E. Butler milliókat inspirált a tudományra támaszkodó jövőképeivel, továbbá alapelve volt, hogyha tudományról van szó, akkor mindenképpen pontosnak kell lenni. Butler 2006-ban hunyt el, leghíresebb művei közt említhető a „Kindred”, „Bloodchild”, „Speech Sounds”, magyar fordításban pedig a Xenogenesis trilógia „Hajnal”, „Átváltozás” és „Hibridek” könyvei jelentek meg.
Forrrás: NASA JPL
