Ha már a Nobel-díj nem jött össze, szerény vigaszként egy hazai felfedezésű kisbolygót neveztek el a koronavírus elleni küzdelem során világhírűvé vált magyar kutatónőről, Karikó Katalinról. Mellette több magyar csillagász és fizikus, egyéb tudományágak kutatói, de egy építész és egy sportoló is rajta van a legfrissebb kisbolygó-elnevezési listán.
A kisbolygók elnevezése régi hagyomány. Eszerint a felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon a felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, amelynek feltétele pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. A sorszámozás feltételei is sokat változtak, régen két különböző év, aztán legalább négy különböző szembenállás, manapság pedig gyakran 10-12 szembenállás idején készült megfigyelések kellenek ahhoz, hogy egy égitest sorszámot kapjon. Ezt követően tíz év áll a sorszámozáskor megadott felfedező rendelkezésére, hogy nevet találjon a kisbolygónak. Ezek az élet szinte minden területéről kikerülhetnek, csak a politikusokra és katonákra van százéves moratórium.
Magyarország az 1930/40-es évek fordulóján öt éven át kisbolygó-nagyhatalomnak számított. Az ekkor a Svábhegyi Csillagvizsgálóban Kulin György által vezetett keresőprogramot a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont együttműködésében 1997-ben indított kisbolygó-megfigyelési program keretében újítottuk fel. Az azóta felfedezett közel kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelő Állomásának 60 cm-es Schmidt-távcsövével találták a csillagda kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
A frissen elnevezett magyar kisbolygókról igyekszünk beszámolunk a hírportál oldalain. Legutóbb július végén közöltünk egy hosszabb összefoglalót, de november 29-én ismét egy nagyobb adagot hagyott jóvá az IAU Small Body Nomenclature nevű, 15 tagú munkacsoportja. Az alábbiakban ezekből a nevekből szemezgetünk, melyek között kiemelt helyet kaptak a Konkoly Obszervatórium egykori és jelenleg munkatársai.
Az alábbi összefoglalóban a sorszám és az elnevezés után a felfedezéskor kapott ideiglenes jelölést találjuk, a rövid méltatás (amely hivatalosan mindössze négy sor lehet) után pedig zárójelben a felfedezés időpontja és a felfedezők neve olvasható.
(166028) Karikókatalin = 2002 AR204. Karikó Katalin, az Amerikai Egyesült Államokban élő, Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. Tudományos eredményei lehetővé tették a 2020 tavaszán kitört Covid19 járvánnyal szembeni gyors fellépést. Drew Weissmannal együtt 2005-ben kidolgozta a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazások szabadalmát, amely lehetővé tette azt, hogy az mRNS terápia alkalmazható legyen túlzott immunreakciók kiváltása nélkül. Társfeltalálója nyolc, az mRNS-sel kapcsolatos szabadalomnak. A róla elnevezett, nagyjából 1,5 km átmérőjű kisbolygó a főöv belső részén keringve 3,7 év alatt kerüli meg a Napot. (2002. január 11., Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna)
(378920) Vassimre = 2008 UP95. Vass Imre (1795-1863) mérnök, földmérő, barlangkutató, az aggteleki Baradla-barlang egyik legismertebb kutatója, aki 1825-ben áthatolt az addigi végpontot jelentő Vaskapu vizén, és feltárta a barlang mintegy öt kilométer hosszú főágát. Hogy feltárását a köz számára is hozzáférhetővé tegye, a térképezés mellett elkészítette a barlang részletes leírását, ismertette a bejárható útvonalat és az ott látható nevezetességeket. Munkája 1831-ben jelent meg nyomtatásban magyar és német nyelven. Az 1-1,5 km átmérőjű égitest 5 év alatt kerüli meg csillagunkat. (2008. október 24., Sárneczky Krisztián és Kárpáti Ádám)
(541550) Schickbéla = 2011 SR68. Schick Béla (1877-1967) gyermekorvos, a modern allergológia és immunológia egyik megalapítója. A Balatonbogláron született, később az Egyesült Államokba emigrált orvos fontos kutatásokat végzett a skarlát, a tuberkulózis és a csecsemők táplálása terén, de nemzetközi elismerést a Schick-próba hozott neki. Ez a bőrteszt meghatározta a páciens diftéria iránti fogékonyságot, és végül annak a gyermekbetegségnek a felszámolásához vezetett, amely 1927-ben 100 000 amerikait támadott meg, és körülbelül 10 000 halálos áldozatot követelt. Az 1 km-nél is kisebb égitest a kisbolygók Hungaria családjába tartozik, keringési ideje csak 2,6 év, pályahajlása 26 fok. (2011. augusztus 30., Sárneczky Krisztián)
(541565) Gucklerkároly = 2011 SW194. Guckler Károly (1858-1923) erdőmérnök, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője, aki a főváros környéki sikeres erdősítési munkák vezetésével elévülhetetlen érdemeket szerzett. A budai hegyek kopár részeinek, ezen belül is különösen a Hármashatár-hegy újraerdősítéséhez kevéssé kényes fekete fenyveseket telepített, a sekély talajréteg megkötése és további talajképzés céljából. Az így megerősödött talaj tette lehetővé, hogy mintegy 80 évvel később megkezdhessék az őshonos fafajok visszatelepítését a fenyvesállományok helyén. Az 1 km körüli kisbolygó 3,8 év alatt kerüli meg a Napot. (2011. augusztus 26., Sárneczky Krisztián)
(541571) Schulekfrigyes = 2011 SM232. Schulek Frigyes (1841-1919) építész, a magyar eklektikus építészet jelentős egyénisége, műegyetemi tanár, az MTA tagja. Számos magyar középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez: a Budavári Nagyboldogasszony- (Mátyás-) templom átépítése, a jáki templom, a lőcsei városháza stb. Tervei szerint épült a szegedi református templom, az 1903-ban felavatott Halászbástya, és a Svábhegyi Csillagvizsgálótól nem messze található János-hegyi Erzsébet-kilátó. Az 1,5 km-es égitest keringési ideje 4,1 év. (2011. szeptember 30., Sárneczky Krisztián)
(541582) Tóthimre = 2011 TZ5. Tóth Imre magyar csillagász, fő kutatási területe a Naprendszer apró égitestjei, többek között a főövi kisbolygók és üstökösök vizsgálata. Legfontosabb eredményei a Hubble-űrtávcső felvételei alapján végzett üstököskóma-modellezéshez és az üstökösmagok méretének meghatározásához köthetők, de részt vett a 67P/Churyumov-Gerasimenko-üstökösről a Rosetta-űrszondával készített mérések feldolgozásában is. A szakmai munka mellett jelentős ismeretterjesztő tevékenységet is folytat. Az 1,5 km-es kisbolygó 4,2 év alatt kerüli meg központi csillagunkat. (2011. október 4., Sárneczky Krisztián)
(541587) Paparó = 2011 TG16. Paparó Margit magyar csillagász, a pulzáló változócsillagok földi és űrbeli megfigyelésének hazai úttörője. Fő kutatási területe a kettős rendszerekben lévő pulzáló csillagok, és a többmódusú pulzáció vizsgálata. Legfontosabb eredményeit a Napunknál forróbb, nemradiális rezgéseket mutató csillagok földi és űrtávcsöves megfigyeléseire alapuló több évtizedes kutatómunkájával és az ultraprecíz űrfotometria Magyarországon történő meghonosításáért tett tudományszervező munkája során érte el. A Schmidt-teleszkóp egyik lemezén fedezte fel az 1976C jelű szupernóvát. A másfél kilométeres kisbolygó 4,2 év alatt kerüli meg a Napot. (2011. október 1., Sárneczky Krisztián)
(541776) Oláhkatalin = 2011 YZ12. Oláh Katalin magyar csillagász, a kettőscsillagok, a csillagtevékenység, a csillagaktivitási ciklusok, csillagfoltok, és a differenciális rotáció vezető kutatója hazánkban. Munkájában erősen támaszkodott a Konkoly Obszervatórium hagyományos erősségeire, a tapasztalatokra a változócsillagok fotometriájában. Oláh Katalin nagyszámú többszínfotometriai mérést végzett az intézet műszereivel, illetve szoros kapcsolatokat épített ki a nemzetközi kutatói közösséggel. Saját adatok mellett automata fotometriai távcsövek méréseihez is hozzáfér. Fő érdeklődési területe a csillagaktivitás hosszú távú viselkedése, amivel kapcsolatosak a legfontosabb eredményei. Emellett az aktív csillagok egyéb tulajdonságaival is foglalkozott. A Konkoly Obszervatóriumban működő Csillagaktivitás kutatócsoport alapítója. Az 1 km körüli égitest keringési ideje 3,7 év. (2011. november 7., Vida Krisztián és Sárneczky Krisztián)
(542246) Kulcsár = 2013 AL132. Kulcsár Győző (1940-2018) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett négyszeres olimpiai és háromszoros világbajnok magyar vívó, később mesteredző. A magyar csapattal 1964-től három egymást követő alkalommal nyert olimpiai bajnoki címet, és 1968-ban az egyéni versenyt is megnyerte, így máig ő minden idők egyik legeredményesebb párbajtőrözője. Ő volt a mestere Szász Emese olimpiai bajnok párbajtőrvívónak. Az újabb szabályoknak megfelelően – mint olimpiai bajnok – a Jupiter egyik trójai kisbolygóját nevezték el róla, a 7-8 km átmérőjű égitest 11,9 év alatt kerüli meg a Napot. (2008. augusztus 26., Sárneczky Krisztián)
(543698) Miromesaroš = 2014 OF309. Miroslav „Miro” Mesaroš szlovák matematika és fizika szakos tanár, amatőrcsillagász, csillagász ismeretterjesztő. Az ő javaslatára kapta a Lant csillagképben található, magyar kutatók által felfedezett HAT-P-5 jelű rendszer csillaga és exobolygója a Chasoň és Kráĺomoc nevet. A kisbolygót Kürti István érsekújvári amatőrcsillagász fedezte fel olyan piszkéstetői felvételeken, amelyeken az automata szoftverek nem tudták észrevenni az égitestet. Az 1 km-es kisbolygó a főöv belső szélén keringve 3,6 év alatt kerüli meg a Napot. (2013. december 4., Kürti István és Sárneczky Krisztián)
(543914) Tessedik = 2014 QW291. Tessedik Sámuel (1742–1820) szlovák evangélikus lelkész, iskolaalapító, tanár, gazdasági író. Mind elméleti, mind gyakorlati pedagógiai munkássága a felvilágosodás pedagógiai eszméinek hazai meghonosítását szolgálta. Szarvasi iskoláját a gyakorlati oktatás első magyar megvalósult kezdeményezésének tekintjük. Az akác és lucerna magyarországi elterjedését is neki köszönhetjük. A róla elnevezett 1 km-es kisbolygó 4 év alatt kerüli meg csillagunkat. (2012. március 15., Kürti István és Sárneczky Krisztián)
(545784) Kelemenjános = 2011 UA57. Kelemen János magyar csillagász, fő kutatási területe a GRB-utófények, üstökösök és kisbolygók megfigyelése volt. A fotólemezek nyugdíjazása után a Schmidt-távcsőbe épített első CCD-kamera a vezetésével kezdte meg működését 1997-ben. Ez a fejlesztés tette lehetővé a rendszeres kisbolygó felfedezések újraindulását hazánkban. Több tucat flercsillagot és több számozott kisbolygót fedezett fel. (2011. október 18., Sárneczky Krisztián és Szing Attila)
(546025) Ábrahámpéter = 2011 WG117. Ábrahám Péter magyar asztrofizikus, fő kutatási területe a csillag- és bolygóképződés, beleértve a protoplanetáris korongokat és a fiatal csillagokat. Egyik legfontosabb eredménye az EX Lupi fiatal csillag kitörése során a csillagkörüli korongban megfigyelt szilikát kristályosodási folyamat megfigyelése. Oktatási tevékenysége is jelentős, 2010 és 2015 között a Konkoly Obszervatórium igazgatója volt, illetve 2012 és 2015 között a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatói feladatait is ellátta. A 2 km átmérőjű kisbolygó a főöv külső részén mozogva 5,6 év alatt kerüli meg a Napot. (2011. november 17., Farkas Anikó és Sárneczky Krisztián)
(547599) Virághalmy = 2010 TM163. Virághalmy Géza (1932-2019) magyar fizikus, 1972-től 1999 végéig az MTA Csillagászati Kutatóintézet műszaki csoportjának vezetője, igazgatóhelyettes. Részt vett a piszkéstetői 1 méteres RCC teleszkóp építésében, egy kétcsatornás polarimétert, valamint több fotométert is épített. A vezetése alatt, 1993-ban történt az 1 méteres távcsövön az első CCD-kamera üzembe helyezése. Megfigyeléseket is végzett, többek között a fehér törpék gyors időbeli változásának mérésére szervezett nemzetközi kampányban. Kisbolygója 1,5 km átmérőjű és 4,6 év alatt járja körbe a Napot. (2010. október 12., Sárneczky Krisztián és Kelemen János)
(549663) Barczaszabolcs = 2011 QR66. Barcza Szabolcs (1944–2021) magyar csillagász, egész pályafutása alatt a csillaglégkörökben lejátszódó egyes atomfizikai folyamatok vizsgálatával foglalkozott, de a földi légkör fizikája is élénken foglalkoztatta. Csillagászok nemzedékeit oktatta az ELTE csillagász szakán a csillaglégkörök fizikájára. Számos ismeretterjesztő cikket írt, előadást tartott, egy könyve is megjelent A csillagok élete címmel. Az elnevezést a kisbolygó második felfedezője, egykori diákja, Pál András javasolta. Ez is egy másfél km átmérőjű szikla, keringési ideje 3,7 év. (2011. augusztus 10., Sárneczky Krisztián és Pál András)
