Kisbolygó közelíti meg a Földet halottak napján

11062

Október-november fordulóján nagy a forgalom a Föld közelében: egy kisbolygó vagy inkább űrszikla – a geostacionárius mesterséges holdak pályájához közel suhant el október 22-én, november 2-án pedig egy másik aszteroida a Hold pályáját megközelítve száguld el majd bolygónk közelében.

Legutóbb egy újonnan felfedezett kisbolygó, a 2020 UF3 járt október 22-én bolygónk közelében. A 2020 UF3 kisbolygót 2020. október 21-én találták a Mount Lemmon Survey (égboltfelmérés) keretében az arizonai Mount Lemmon Obszervatórium 1,5 méteres tükrös távcsövével készített CCD felvételeken. A kis égitest olyan ellipszis pályán kering a Nap körül, amelynek félnagytengelye 1,002 CSE, pályájának Naphoz legközelebbi pontja 0,442 CSE-re, naptávolpontja pedig 1,561 CSE-re van központi csillagunktól. A pálya excentricitása 0,558, a pálya síkja 28,2 fokos szöget zár be a földpálya (ekliptika) síkjával. Az aszteroida keringési ideje 1,003 év (mintegy 366,5 nap). Mindezek alapján Apollo-típusú földközeli aszteroidáról van szó, amelynek pályáját az alábbi ábra szemlélteti.

A 2020 UF3 pályája a Nap körül. A nagybolygók és az égitest helyzete 2020. október 23. 00:00 UTC időpontra van bejelölve. A földpálya síkjához húzott függőleges vetítővonalak azt érzékeltetik, hogy az aszteroida pályája felülről nézve a földpálya alatt vagy felett húzódik (NASA/JPL/SSD).

Kiderült, hogy a 2020 UF3 kisbolygó október 22-én 22:17 UT-kor mintegy 43 ezer kilométerre kerül a Föld középpontjától mért legközelebbi távolságra, ami 0,11-szerese a Föld-Hold középtávolságának (384 ezer km-nek). Ezzel már figyelemre méltóan közeli volt a kis aszteroida elhaladása a geostacionárius műholdak távolsága körül.

A becslések szerint a 2020 UF3 egy 5,8-13 méteres méretű kis égitest, ami a meteoroidok mérettartománya (kis aszteroidák, “űrsziklák”). Ez azt jelenti, hogy a 2020 UF3 a 2013-ban az oroszországi Cseljabinszk város közelében a légkörben felrobbant szuperbolida test mintegy 15 méteres méreténél valamivel kisebb, de ha a Föld légkörébe belépne, akkor komoly helyi károkat tudna okozni. Szerencsére azonban ilyen fel sem merülhetett a 2020 UF3 mostani földközelségénél – elég messze, biztonságos távolságban elszáguldott a Föld mellett.

Egy másik kisbolygó, a 2018 VP1 már két éve ismert és most november 2-án, hétfőn kerül földközelbe, mintegy 420 ezer kilométeres távolságban, ami a Hold legnagyobb földtávolságánál is kissé messzebb van. A 2018 VP1 legutóbb 2018. november 3-án járt földközelben, akkor 450 ezer km-re közelítette meg bolygónkat. Az aszteroida mostani földközelségének egyetlen valódi érdekessége a dátuma: november 2., a halottak napja és a november 3-i amerikai elnökválasztás napja közé esik, ezért a sajtó asztrobulvárra fogékonyabb képviselői kiemeltebb figyelmet szenteltek az égitestnek.

A 2018 VP1 aszteroidát a Zwicky Transient Factory (röviden ZTF) égboltfelmérő program melléktermékeként fedezték fel 2018. november 3-án a palomar-hegyi 1,2 méteres Samuel Oschin Schmidt-teleszkóppal. A kisbolygó olyan ellipszispályán kering a Nap körül, amelynek félnagytengelye 1,588 CSE, napközelpontja 0,905 CSE, naptávolpontja pedig 2,271 CSE. A pálya excentricitása 0,430, síkja 3,2 fokos szöget zár be az ekliptika síkjával. A 2020 VP1 2,002 év (mintegy 731,2 nap) alatt kerüli meg a Napot. A pályája alapján a 2018 VP1 szintén az Apollo-típusú aszteroidák közé tartozik. Az alábbi ábra a 2018 VP1 pályáját mutatja a belső bolygókhoz viszonyítva.

A 2018 VP1 pályája (fekete vonal). A nagybolygók pályáit színes vonalak jelölik: Merkúr (zöld), Vénusz (szürke), Föld (piros), Mars (kék). A földpálya síkjához húzott függőleges vetítővonalak azt érzékeltetik, hogy az aszteroida pályája felülről nézve a földpálya alatt vagy felett húzódik (NASA/JPL/SSD).

A 2018 VP1 pályáját elsősorban a 2018-as földközelsége idején történt megfigyelésekből határozták meg, ami alapján a mostani földközelség időpontját csak néhány óra pontossággal lehet előre jelezni. A legpontosabb a NASA JPL által meghatározott pálya, ami szerint november 2-án 11:33 UT-kor lesz földközelben 420 ezer km távolságra bolygónktól. A 2018 VP1 becsült mérete 2-4 méter közötti, ami a meteoroidok méretével vethető össze.

A 2018 VP1 idei földközelségét az alábbi animáció mutatja be szemléletesen.

A 2018 VP1 aszteroida 2020. november 1/2-ára virradó éjszaka bekövetkező földközelségét bemutató animáció. A kisbolygó a kép bal oldalánál jelenik meg (lila korong és vonal). A Földet kék korong mutatja középen, a pályáján mozgó Holdat barna korong és vonal mutatja jobbra fent. Az időpont balra fent látható, a kisbolygó pályabeli sebessége (km/s) és Földtől való távolsága (km) a kép alján balra látszik (NASA/JPL).

A 2018 VP1 november 1-jén még a Skorpió csillagképben lesz, majd 2-án átlép a Nyilas (Sagittarius) csillagképbe. Gyors látszó mozgása miatt 3-án már a Halak (Pisces), 4-én a Kos (Aries), 5-én a Perseus csillagképek irányában látszik tőlünk. A Hold távolságán túlról mintegy 20-22 magnitúdó látszó fényességű halvány kis égitest lesz (a fényesség pontos előrejelzése nehéz, mert nem ismert a pontos fényvisszaverő képessége és mérete).

A 2-4 méteres 2018 VP1 a Föld légkörében fényes tűzgömbként robbanna szét, kis eséllyel meteoritként a felszínt is elérhetnék darabkái. Becsült térfogata 33 köbméter, ami messze elmarad a cseljabinszki robbanást okozó test 4200 köbméterétől. Mivel a potenciálisan veszélyes aszteroidák (PHA) minimális mérete 140 méter, a 2018 VP1 nem tartozik ebbe a kategóriába.

Források:

Kapcsolódó internetes oldal:

Hozzászólás

hozzászólás